Járunk?
Az egyértelműség kedvéért foglaljuk össze az elmúlt egy év eseményeit! A közigazgatási reform következtében 2013-tól több évtized után ismét létrejött a járási rendszer Magyarországon. Ennek a közigazgatási szintnek az a szerepe, hogy a járásközponttól maximum 30 kilométerre található települések számára biztosítsa az összes fontos közigazgatási szolgáltatást – más szemszögből megközelítve: hogy senkinek ne kelljen 30 kilométernél többet utaznia egy-egy ügye elintézéséért.
„A járások határainak kijelölésével egy érdemben senki által nem vitatott, közmegegyezésnek örvendő rendszert sikerült kialakítani Magyarországon” – mondta dr. Navracsics Tibor még '13 januárjában.
A 19 települést összefogó veszprémi járás számára a belvárosban, a buszpályaudvartól néhány percre alakítják ki a hivatalt, az épületeket kétmilliárd forintból újítja fel az állam.
„Méltó régi nagy hiréhez”
A Rosos-kúria és a Cseresznyés-ház 1813-17 között épült, előtte ezen a területen piac működött. A Bezerédi-Budapest-Mártírok útja által határolt területen található épületegyüttes eredetileg földszintes volt, az emeletet a XIX. század második felében építették rájuk. Eredetileg lakóházak voltak, később hivatali célokat szolgáltak, a hátsó épületben a megyei iparkamara, az elsőben a vízmű ügyfélszolgálata működött.
A munkálatok november elején kezdődtek meg, ekkor tűnt el az Iparkamara korábbi székháza és a Rosos-kúria közé ékelődött háromszintes épület, a bontásról annak idején videót is készítettünk.
Egy hónappal ezelőtt egy bejáráson mutatták be az építkezés akkori állapotát: addigra a z örökségvédelmi feltárások, a régi tetőszerkezet feltárása és az új felépítése is befejeződött, a szerkezetépítési munkák szinte teljes mértékben megvalósultak. Mára – bár a projekt teljes befejeztéig hátralévő egy hónapban még kétségkívül van mit megoldani – az épületegyüttes már a szebbik arcát mutatja.
Hagyomány és megújulás
A csütörtök délutáni ünnepélyes átadáson dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott megköszönte a környéken élőknek és erre közlekedőknek az építkezés ideje alatt tanúsított türelmét. Kijelentette: a járási hivatal szakigazgatási szervei hatékonyabban működnek majd egy épületben, és központi, könnyen elérhető helyen szolgálják majd ki az állampolgárokat.
„Hagyomány és megújulás” – ez volt a magyar közigazgatás megújulásának jelszava – jelentette ki dr. Navracsics Tibor közigazgatási- és igazságügyi miniszter. A szervetlen, a polgárok bizalmát el nem nyerő rendszerek mindig megbuktak a történelem során, éppen ezért kellett erre a két jelszóra építkezni. Az ezeréves állam hagyománya, mindenkori tartóoszlopa volt a közigazgatás; ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy meg kell újulnia az államnak, meg kell felelni az új évezred kihívásainak.
„Ma már könnyebben, hatékonyabban, olcsóbban, a polgárok igényeihez igazodva tudjuk működtetni a közigazgatást.”
Miközben a hagyományból merítettünk, az innovációból építkeztünk. A kormányhivatalok lehetővé tették, hogy a kormányzati politikát megyei szinten képviselő intézményrendszer alakuljon ki; a kormányablakok lehetővé tették az egyablakos ügyintézést; a járási rendszer pedig korszerű háttérrel, szakképzett személyzeti gárdával biztosítja azt, hogy a magyar közigazgatás megállja a helyét – jelentette ki a miniszter.
Nemcsak megújult, de nemzetközi OECD-referenciává, hivatkozási alappá is vált a magyar közigazgatás, a magyar szakembereket Európa számos országába hívják meg szakmai tanácskozásokra, hogy megosszák tapasztalataikat.
Kétszáz évvel ezelőtt, az akkor erősödő veszprémi polgárság szimbólumaként épültek meg ezek a házak. Akkor Veszprém egy olyan felfelé ívelő pályán haladt, ami nem csak polgársága erejét mutatta, de a város fontosságát is – utalt vissza Navracsics az épületek múltjára.
Mi a polgárokat szolgáljuk a polgárok pénzéből, a polgárok érdekeit védve. Mindezt úgy, hogy méltók legyünk azokhoz a veszprémi polgárokhoz, akik kétszáz évvel ezelőtt örökül hagyták ránk ezt a várost és ezeket az épületeket – fejezte ki a miniszter.





