A munka ünnepének előzményei egészen a brit forradalomig nyúlnak vissza. 1817-ben Robert Owen gyártulajdonos megfogalmazta és kihirdette a munkások követeléseit, amiben hangsúlyos szerepet kapott a 10-16 órás munkaidő 8 órára csökkentése. A követelések nyomatékosítása érdekében több kisebb tüntetést és sztrájkot is szerveztek, ez a mozgalom azonban hamar kifulladt, mert a törvényi szabályozások hiánya miatt a tüntetéseken részt vevő munkásokat elbocsájtották.
Igazi eredmények csak 1856-ban születtek, amikor az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és az építőmunkások a Parlamentig menetelve követelték a nyolc órás munkaidő bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, ezzel a világon elsőként sikerült egy munkás csoportnak sikert elérni retorziók nélkül. Ez a siker inspirálta a munka ünnepének ötletét.
A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térhódításával bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, így a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán először a Szovjetunióban, majd a második világháború után kialakult szocialista keleti blokk országaiban az egyik legnagyobb nemzeti ünneppé nőtte ki magát.
Május első napja katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentjének tiszteletére. A katolikusok ezen a napon Jézus nevelőapjára, az ácsra emlékeznek.
A munka ünnepe mellett más fontos események is történtek hazánkban május elsején. 1881-ben ezen a napon kezdte meg működését Puskás Tivadar nevéhez köthető első budapesti telefonközpont. Hetvenhat évvel később, 1957-ben a Magyar Televízió szintén ezen a napon kezdte meg hivatalos működését. Tíz évvel ezelőtt, 2004 május elsején lett Magyarország az Európai Unió tagállama.
