Szerdán a megyeházán a Mintamenza Program megyei évzáró értekezletén tájékozódtunk azzal kapcsolatban, mi kerül mostanában az óvodások elé?
Az elmúlt öt-hat évben folyamatosan dolgoztak azért a szakemberek, hogy a közoktatáshoz kapcsolódó menzákon felszolgált ételeket felmérjék, és egy egészségesebb étrendet állítsanak össze. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2008-ban mérte fel az ország 3100 általános- és középiskolai menzájának kínálatát, és már akkor megállapították, hogy „az esetek többségében sem az étkezés körülményei, sem a feltálalt ételek mennyisége és minősége nem felelt meg” az elvárásoknak.
dr. Andrásofszky Enikő megyei tisztifőorvos; Dreska Erzsébet, a Mintamenza Program megyei koordinátora és Nemes Márta, az Egry óvoda élelmezési vezetője
A következő évben 948 óvodát mértek fel, ahol hasonlóan negatív véleményt fogalmaztak meg. A vizsgálatot 2013-ban 251 óvodában ismételték meg, és több tekintetben is pozitív változásokat mutattak ki. Nőtt a zöldségek és gyümölcsök aránya az étkeztetésben, változatosabb az étrend, megjelentek a kínálatban a teljes kiőrlésű péksütemények, ám még így is sok só és cukor került az ételekbe.
Só-time!
A tízórai és uzsonna elkészítésénél a legegyszerűbb a különböző szalámik, felvágottak tálalása, ezek azonban magas sótartalommal rendelkeznek. A kenyér és a húskészítmények több mint ötven százalékban fedezik azt a napi sóbevitelt, amire az embernek szüksége van. Az óvodás korú gyermekek számára napi 2 gramm lenne a javasolt sómennyiség, ők azonban átlagosan napi hat grammot, vagyis háromszoros mennyiséget fogyasztanak.
MTI-fotó: Illyés Tibor
Bármennyire is kívánatos lenne a sófogyasztás csökkentése, ezt a gyakorlatban igen nehéz kivitelezni, már csak azért is, mert olyan alapvető élelmiszerek kerülnek a boltok polcaira, amelyekben az előállítók nagy mennyiségben használják ezt az ízesítési módot. Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa is kijelentette: az ipar pozitív hozzáállása, a kisebb sótartalmú termékek előállítása nélkül szinte lehetetlen markánsan csökkenteni a sóbevitelt.
A követendő minta
„Tudományosan bizonyított tény, hogy amennyiben a gyerekeket kicsi koruktól kezdve az egészségesebb táplálkozásra neveljük, az nagy hatással van a későbbiekben az iskolai teljesítőképességükre is” – állítja Miháldy Kinga.
A közétkeztetésben megindult reformban fontos szerepet tölt be a békéscsabai kezdeményezésre elindult Mintamenza Program. Veszprém megyében hat óvoda csatlakozott a programhoz. Ezeken a menzákon négy évszakos tápanyag-számításokat végeznek, ezek alapján nyújtanak tanácsokat a szakemberek.
A változás máris érzékelhető. A csatlakozott óvodák korcsoportonként határozzák meg a nyersanyag-adagokat; az ételeket friss alapanyagokból, nem pedig különböző készítményekből (például levesporból) állítják elő; a sós ételízesítőket felváltották a zöldfűszerek, és a legtöbb helyen a hal is rendszeres részévé vált az étrendnek.
MTI-fotó: Illyés Tibor
Növekedett a tej- és tejtermékek használata, de még mindig kevés a kalcium-bevitel. Fontos lenne a tej és tejtermékek arányának növelése, mert ez a legoptimálisabb kalcium-forrás, ami elengedhetetlen a csontozat és a fogak fejlődése szempontjából. Az ebben a korban szükséges napi 800 milligramm kalciumot persze nem lehet csak tejtermékekkel elérni: fél liter tej is csak 600 mg kalciumot tartalmaz, amit olajos magvakkal, növényekkel kell kiegészíteni.
Említésre méltó példát mutat a szentkirályszabadjai konyha, amely bizonyos növényeket a saját kertjében termel meg, ezeket a közétkeztetésben frissen hasznosítják, illetve fagyasztásra és befőzésre is jut belőlük.
Veszprémben a fokozatosságban hisznek
A programban egyedüli veszprémi óvodaként résztvevő Egry úti óvodában egyre több új ételt vezettek be az elmúlt egy évben, amit a gyerekek is jól fogadtak. Nemes Márta, az intézmény élelmezési vezetője elmondta: a fokozatosság elvére törekedtek, lassanként változtatták meg az étrendet, új technológiákat és alapanyagokat próbáltak ki. Az óvodában háromszáz gyereknek főznek, napi háromszori étkezést biztosítanak nekik. Több zöldséget és tejterméket használnak, egyre gyakrabban kerülnek halételek az asztalra – a korábban már bevált rántott hal mellé halpaprikás, rakott halak, zöldséges halkrémek csatlakoztak a menühöz. Eleinte idegenkedtek a gyerekek az újításoktól, mára azonban pozitív visszajelzések is vannak, a szülők elmondása alapján a kicsik már otthon is nyitottabban nyúlnak a halételekhez.
Nemes Márta
A zöldségekkel szemben még nagyobb ellenállás mutatkozott kezdetben, ezért a fokozatosság elve alapján úgy döntöttek, hogy meghagyják a régi köreteket, és választható alternatívaként kínálják a zöldségekből elkészített salátákat. Mára egyre gyakrabban kerül a tányérokra az egészségesebb opció. Mindezeket a változtatásokat úgy hajtotta végre az óvoda menzája, hogy az élelmezési keret nem változott, vagyis ugyanannyi pénzből kell kigazdálkodniuk az egészségesebb étrendet. Ahogy az óvoda példája is mutatja, átgondoltabb tervezéssel erre is van lehetőség.
„Az elmúlt egy év tapasztalata, hogy az eredmények visszajelzése után nagy mértékben változott jó irányba az óvodák szemlélete a só- és cukorfelhasználás tekintetében” – jelentette ki dr. Andrásofszky Enikő megyei tisztifőorvos.
Szigorú szabályokat vezetnek be
A közétkeztetésben jelentős fordulatot hozhat a következő tanév. Szeptember elsejétől lép hatályba az új közétkeztetési rendelet, ami részletesen szabályozza a beviteli értékeket. Kitiltják az iskolákból a szénsavas-cukros üdítőket és a magas zsírtartalmú húsokat, és a jogszabály azt sem engedi, hogy az asztalokra só- és cukortartókat helyezzenek el. Napi háromszori étkezésben az előírt napi energiaszükséglet 65 százalékát egy fő- és két kisétkeztetéssel, míg a napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén az előírt napi energiaszükséglet 35 százalékát egy ebéddel kell fedezni. Kötelező lesz tejet és gyümölcsöt, zöldséget biztosítani a gyerekeknek, a tejhez azonban nem adhatnak cukrot, és a teához is csak az előírt mennyiségben.
Így kellene kinéznie az étlapoknak
A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.
