Tizenegy évvel ezelőtt indult útjára a VeszprémFest, akkor még Veszprémi Ünnepi Játékok néven. Hogyan született meg az ötlet, amiből később egy nemzetközi hírű fesztivál nőtte ki magát?
2002 nyarán egy veszprémi kerthelységben fröccsözgettünk egy zenész barátommal, aki meglepődve mesélte, hogy látta Pavarottit Ausztriában egy nagyjából ezer fős székesegyházban énekelni. Ekkor már egyre határozottabban körvonalazódott a gondolat, hogy a Szentháromság tér, a veszprémi vár főtere valójában egy barokk amfiteátrum, ami szinte kiált egy nemzetközi színvonalú zenei és színpadi produkcióért. Ötletünknek a „Pavarotti Veszprémben” munkacímet adtuk, amely jól érzékeltette célunkat, hogy stílustól függetlenül elhozzuk Veszprémbe a zenei műfajok legjobbjait.
Az elmúlt tíz fesztivál alatt mi a legszebb vagy legkülönlegesebb emléked?
Nehéz lenne egyet választanom. Nagyon sok számomra rendkívül fontos művésszel találkozhattam, akiknek a munkáját húsz-harminc éve követem és tisztelem és egyfajta ikonjaim. Érdekes módon a számomra leginkább megragadó pillanatok nem a közönség által legsikeresebbnek értékelt koncertek voltak. Hátborzongató élmény volt, amikor tíz évvel ezelőtt először a José Cura kiállt a színpadra Puccinit énekelni, noha én nem voltam soha különösebben opera rajongó. Aztán ott volt Joe Zawinul utolsó koncertje, amivel valamiféle lábjegyzetként bekerülhettünk a jazz történetbe, hiszen egy hónappal később meghalt és itt Veszprémben volt az utolsó koncertje.
Hogyan kerül akár Vaya Con Dios a veszprémi várba? Hogyan zajlik a szervezés?
Kettős a dolog. Egyrészt mindig van egy listánk, akiket szeretnénk meghívni. Másrészt rengeteg megkeresést kapunk ügynökségektől, akik a nemzetközi fellépők turnéjával foglalkoznak. Túlnyomó többségben azonban mégis azok állnak színpadra, akiket mi keresünk meg. Igazából azok közül a nemzetközi művészek közül lehet választani, akik itt turnéznak júliusban Európában, merthogy ebben az időszakban nagyon sok hasonló jellegű fesztivál van Európában. A hozzánk érkező sztároknál az tejesen normális, hogy szinte folyton úton vannak és estéről-estére egy másik Európai város fesztiváljának a színpadán lépnek fel. Mindig olyan előadók között keresgélünk, akik a VeszprémFest zenei arculatába beleférnek. Azt gondolom, hogy ebből a Vaya Con Dios sem lóg ki. Az utóbbi négy-öt évben elkezdtünk közeledni a pop zene felé és tavaly lépett színpadra az első igazán klasszikus pop-sztár, Craig David.
Évről-évre több külföldi vendége van a fesztiválnak és egyre gyorsabban fogynak el a jegyek. Mi a titka a fesztiválnak? Ki az akire a legjobban kíváncsi idén a közönség?
Sajnos nem tudom a tuti receptet. Katie Melua koncertjére egy hónappal ezelőtt elfogytak a jegyek pedig talán ettől tartottam a legjobban. Szintén teltházas a Vaya Con Dios koncertje is. Az biztos, hogy az ismertség ebben a szegmensben nagyon számít. Vannak olyan előadók, akik nagyon jók, de széles körben kevésbé ismertek. Az ő fellépéseikkel általában küzdünk egy ekkora nézőtéren. Még mindig nem tart ott a fesztivál, hogy bárkit hozunk teltház van. Az idei évben a számomra zeneileg izgalmas produkciókon közel nem lesz teltház, azonban van olyan koncert is, amire még kétezer jegyet el tudtunk volna adni. Emlékszem annak idején megdöbbentő volt a José Cura tókiói baráti társaság tizenkét hölgy tagja csak a művész koncertje miatt utazott ilyen messze. Aztán persze Cura mondta, hogy minden koncertjére elkísérik a nyugdíjas japán turisták, akiknek az a hobbijuk, hogy követik őt az európai turnék során. Ez természetesen egy extra eset, de azt azért lehet látni, hogyha olyan jellegű exkluzív sztárt hozunk, mint például tavaly a Diana Krall az megmozdít egy szélesebb kört. Emellett azt kell, hogy mondjam, hogy a VeszprémFest a Magyarországon élő közönséget szólítja meg.
Milyen költségvetésből dolgozik a fesztivál? Idén a főtámogató szerepét átvette az MVM az Eon-tól. Mi ennek az oka?
A vidéki városok tekintetében nagyfesztiválnak számít a VeszprémFest, azonban az európai szinten nagy fesztiváloktól távol vagyunk. A fesztivál költségvetése szépen nőtt az elmúlt években, de még mindig messze egymillió euró alatt van. Ez a pénz egy fél Rolling Stones. Az Eon idén nagyon szűkre szabta a szponzorációs költségvetését, elég sok helyről kivonult, így sajnos tőlünk is. Ekkor egy kicsit megijedtünk, hiszen a főszponzor a fesztivál költségvetésének körülbelül a tíz-tizenöt százalékát biztosítja. Szerencsére az MVM személyében találtunk egy olyan iparági konkurenst, aki Veszprém életében amúgy is igen jelentős, hiszen a kézilabda csapatnak is a főszponzora.
Egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a fesztivál kísérőrendezvényei. Ez tudatos?
A Rozé, Rizling és Jazz napok és a Jezsuita templom programjai négy évvel ezelőtt indultak. A kolostornak egy prózai oka volt. Négy évvel ezelőtt újították fel és a megnyitó ünnepségen már lehetett érezni, hogy érdemes kipróbálni azt a helyszínt. Míg a várban nemzetközi sztárok két-, háromezer ember előtt lépnek fel, addig a templom egy nagyon inspiráló, sokkal intimebb helyszín, ahol maximum százhúsz-százötven ember hallgathatja egyszerre a művészeket. Minden évben valamilyen tematika mentén vittünk oda koncertsorozatokat. Idén a „nagy generáció” képviselői kapnak teret. Dés László, Somló Tamás, Karácsony János és Sebestyén Márta koncertjeit hallgathatják meg azok, akik ellátogatnak ebbe a különleges zenei térbe. A Rozé, Rizling és Jazz Napok megszervezésének több oka volt. Pár év után elkezdtünk beszélgetni arról, hogy érdemes lenne valamilyen gasztro-kultúrális rendezvényt csinálni. Ez a rendezvény alapvetően a balatoni borokról, a helyi, vagy hazai és fiatal minőségre törekedő zenei előadókról szól. Azt gondolom, hogy ha az ember szervez egy jegybevételes rendezvényt, akkor óhatatlanul lesz egy olyan réteg, aki kiszorul abból, nem engedheti meg magának, hogy több ezer forintot költsön belépőre. Ebből fakadóan kialakul egyfajta elitizmusa a dolognak. Ez az, amit nagyon szerettünk volna valamilyen szinten oldani. Véleményem szerint egy magára valamit adó fesztivál teremt olyan lehetőségeket, hogy biztosít ingyenes felületeket is annak a közönségnek, akiknek szintén van igénye szórakozni, kulturálódni, de anyagilag nehezebben vagy egyáltalán nem engedheti meg magának.
Idén hagyományteremtő céllal a fesztivál záróakkordjaként kerül megrendezésre a Magyar Jazz Napja. Hogyan került kapcsolatba a VeszprémFest a Magyar Jazz Szövetséggel?
Mi jazz ügyben azért elég sokat tettünk. Volt olyan év, amikor a négy napból három a jazz zenéről szólt. A Magyar Jazz Szövetség keresett meg minket, hogy befogadnánk-e a rendezvényt. A 2009-ben életre hívott Magyar Jazz Napjának először a Sziget Fesztivál, később a Budavári Borfesztivál és az idei évtől pedig a VeszprémFest ad otthont. Ez is egy mini fesztivál lesz, hiszen összesen majd 40 előadó és zenész lép majd fel, 3 amerikai és egy hazai sztár szólistával a 20.-i zárónapon.
