Letenyei Gábor koreográfus, szakmai vezető irányításával tanulják a néptánc rejtelmeit a gyerekek, akik egymás szavába vágva mesélik, hogy miért jelentkeztek a táborba: – Tavaly is itt voltunk, és ugyanolyan jó, mint akkor volt. Szeretünk táncolni, soha nem unjuk meg! Elkezdünk táncolni, rámosolygunk a másikra, és ez a fontos! Néptáncolni bármikor lehet, és a végén mindig jó kedvünk van. Letenyei Gábor pedig elmondja, a táborban szinte végig élő zenére dolgoznak, így a gyerekek hangulata is más.
– Ez a fantasztikus az Erzsébet-táborban, nagyszerű dolgok tudnak megszületni az élő zene által! Külön öröm, hogy idén a fogyatékossággal élő fiatalok is be tudtak kapcsolódni, este a táncházba is eljönnek, és együtt ropják a táncot ép társaikkal, az élő népzenére. A szakmai vezető hozzáteszi, az Erzsébet-tábor keretében már második éve rendezik meg a néptánctábort, ahová idén is kiváló gyerekanyag érkezett: az ország különböző pontjairól, a legkiválóbb táncműhelyekből jöttek a fiatalok.
– Míg tavaly inkább az volt a célunk, hogy megszerettessük a gyerekekkel a táncot, idén megpróbáljuk a lelkületet átadni a gyerekeknek, hogy a tánc ne csak mozgásforma legyen, hanem testi harmónia önmagukkal és társaikkal. Három csoportban dolgozunk a majd’ 100 gyerekkel, akik korosztályi bontásban tanulják a sárközi, a szatmári, illetve a moldvai táncokat – sorolja Letenyei Gábor. Napi hat órát táncoltatjuk a gyerekeket, de még ez sem elég nekik, kérik, hogy az esti programokat is váltsuk ki táncházzal. Ez a tábor attól jó, hogy mindenki, az oktatók, a muzsikusok beleadnak saját magukból egy darabot.
Ezt Horváth Ádám operaénekes, a zenei tábor szakmai vezetője is így látja. Elmondja, idén kétszer annyian jelentkeztek mint tavaly, hogy megismerkedhessenek a komolyzenével. – Ezen a héten 51 ifjú zenei tehetséggel foglalkozunk, akik között van zongorista, hegedűs, trombitás, de még kürtös is, és nagyon komoly zenei produkciókat mutatnak be az órákon. A tábor célja az, hogy a zene szeretetére megtanítsuk a gyerekeket, ezt próbáljuk megvalósítani. Így beszélek nekik az opera csodájáról is, amely a tánc, a színpadkép, a képzőművészet, az alkotóművészet, a színjátszás és az éneklés összművészete. Az Erzsébet-táboros gyerekek mindenre hihetetlenül fogékonyak, fantasztikus látni a szemükben a csillogást, azt, hogy a zene milyen örömöt jelent számukra.
