Az óvoda átadási ünnepsége során a Waldorf módszerre jellemző őszinteség mellett rendkívül nagy hangsúlyt kapott Makovecz Imre munkássága és a kivitelező a MERKBAU Deutschland GMBH méltatása – ami nemhogy Németországban, de igazán Magyarországon sem jellemző egy-egy átadási ünnepség során. Knáb Jánost a MERKBAU Csoport egyik tulajdonosát, és Mádl Tamást főépítésvezetőt kérdeztük az átadási ünnepséget követő Waldorf központban rendezett szabadtéri ünnepség közben.
Milyen szempontok befolyásolták Önöket, amikor elkezdték ezt a beruházást?
Knáb János - Ez a beruházás illeszkedett a MERKBAU elképzeléseibe, a tekintetben, hogy egyébként is szeretnénk a jövőben is Németországban, nem csak az anyagmentes munkadíjas vállalkozásokat végezni, hanem anyagosan, vagy generál-kivitelezéseket is szeretnénk vállalni, mint ahogyan ez a beruházás is zajlott.
Ennek érdekében hoztuk létre korábban a MERKBAU Deutschland GMBH-t, aminek a segítségével tudtuk kivitelezni ezt a projektet.
Mennyire gyakori, hogy magyar építőipari vállalatcsoport létrehoz egy német leányvállalatot?
Vélhetően van rá példa rajtunk kívül is, de gyakorinak semmiképpen sem mondanám, hiszen egyrészt egy rendkívül komoly adminisztrációs folyamatnak kell megfelelni egy német vállalat létrehozásához, másrészt a logisztika, az üzletmenet is pontos tervezést igényel.
Milyen jövőképet szánnak a németországi leányvállalatunknak és mit szól ehhez a német piac?
Végleges választ nem tudok adni, mert az idő majd megmutatja, hogy mit szól ehhez a német piac. Azt látjuk a 25 éve munkadíjas németországi munkákat vállaló a MERKBAU Csoport tagjaként működő Halasbau Kft. megbízásaiból, hogy a német piac a magyar szakképzett munkaerőt szívesen fogadja. Azt pedig, hogy generálkivitelezőként mennyire lesz lehetőség számunkra a német piac még igazán bennünk sem dőlt el véglegesen. Azt gondolom, hogy projektszervezés és projektvezetés tekintetében talán nem sok újdonságot tudunk mutatni a németeknek, mert e téren ők egyébként is erősek. Ennél az épületnél, amit most fejeztünk be azért volt lehetőségünk generálkivitelezőként történő megjelenésre, mert fajsúlyos része volt az épületnek a kézművesség, az építőmesteri munka. Itt láthattuk, hogy a magyar szakmunkások, kőművesek, ácsok, tetőfedők alkalmazásával költséghatékonyabb ajánlatot tudtunk tenni a német versenytársaknál.
Milyen tapasztalatokat szereztek a „Backnang-i Makovecz óvoda” építése során?
Mádl Tamást – Mivel ez volt az első külföldi generál vállalásunk, az látszott, hogy itt sem egyszerűbb, mint otthon. A tapasztalatainkat ezzel a munkával szereztük meg, mindenféle téren. Ezek a megszerzett ismeretek arra lehetnek jók a későbbiekben, hogy most már vannak összehasonlítási adataink, hogy mi az, amit érdemes otthonról hozni, és mi az, amit mindenképpen Németországban kell beszerezni.
Azt tapasztaltuk, hogy szakmailag egyes területeken előrébb járnak, mint mi, sokkal jobban odafigyelnek az apróbb részletekre, és ezt sokkal jobban meg is követelik, így a minőség itt talán még jobban az előtérbe kerül, mint otthon.
Alvállalkozókkal is dolgoznak Magyarországon, a MERKBAU SLR kapcsán Romániában, milyenek a szerzett tapasztalataik a német alvállalkozók terén?
Azt mondanám, hogy vegyes tapasztalatokat szereztünk, hiszen volt olyan német alvállalkozónk, akihez hasonlót otthon valószínűleg nem találnánk. Felkészültségben, tudásban, az új technológiákban tudtak nekünk mutatni újdonságokat. Viszont volt ezzel teljesen ellentétes tapasztalatunk is, találkoztunk olyan alvállalkozóval is, aki a magyar piacon sem élne meg.
Valószínűleg ez a Makovecz óvoda a németországi építőipari körökben is beszédtéma lesz nem csak szakmai körökben. Mennyire volt szándékos, hogy ezzel a rendkívül különleges épülettel kezdték a németországi generálkivitelezői tevékenységüket, ezzel megkezdődött-e a MERKBAU Deutschland GMBH márkaépítése?
Knáb János - Mondhatnám, hogy szándékos volt, de az igazság az, hogy ez így alakult, mondhatni az élet hozta. Nem kétséges, hogy ha viszont így alakultak a dolgok, akkor szeretnénk kihasználni ezen rendkívül különleges referenciamunka által a várható lehetőségeket. Tudjuk jól, hogy hiába van számtalan referenciánk Magyarországon, ha Németországban szeretnénk a MERKBAU Deutschland GMBH-val ilyen, vagy hasonló projekteket megpályázni, akkor egy német referencia az igazi.
Mi volt ennek a projektnek a története?
Ez úgy alakult, hogy a backnangi Waldorf egyesület, aki fenntartja ezt a központot, már nagyon régóta keresett építészt az új óvoda megépítéséhez, és egy véletlen folytán találkoztak Makovecz Imre munkásságával. Mint megtudhattuk a mai átadáson is, tökéletesen beleszerettek abba az építészeti világba, amit Makovecz Imre képviselt, és el sem tudták képzelni, hogy más tervezze meg az óvodájukat. Ez meg is történt elvi vázlat szintjén, és Makovecz Imre sajnálatos halála után a kollégái fejezték be az engedélyes tervet és szintén más tervezők a kiviteli tervet.
A MERKBAU pedig úgy került képbe, hogy egy kedves barátunk, aki idő közben a céges tevékenységét befejezte, viszont korábban nagyon sok Makovecz épület építésében vett részt, tudta rólunk, hogy mi Németországban is dolgozunk már több évtizede és megkeresett engem azzal, hogy lenne egy ajánlatételi lehetőség. Kezdetben kicsit utópiának tűnt, hogy mi majd Stuttgart környékén generál-kivitelezőként fogunk óvodát megajánlani, de szeretjük a kihívásokat és ezért belevágtunk az ajánlatadási folyamatba. Ennek az lett a vége, hogy elnyertük a megbízást, ma pedig eljutottunk a megvalósítás befejezéséig.
Az átadás végén, amikor belenéztek a megbízók szemébe, elégedettséget láttak?
Én magam is nagyon sok pozitív visszacsatolást kaptam a munkánk kapcsán. Ilyen átadási ünnepség pedig, ahol ennyit foglalkoznak a kivitelezővel, otthon Magyarországon szinte teljesen ismeretlen. Többnyire a magyarországi átadásokon meg sem említik a kivitelezőt, persze amikor nem feledkeznek meg rólunk, akkor örülünk.
Itt pedig, azt nem mondom, hogy a kivitelezőkről szólt a nap, de Makovecz Imre nevét nem egyszer említették, mi több a MERKBAU csoportot is megemlítették több alkalommal, ráadásul szót is kaptunk, és elmondhattuk, hogy mi hogyan éltük át ezt az egész folyamatot. Láthattuk, hogy - 25 évvel a magyarországi határnyitás után - talán ilyen szempontból is üzenetértékű ez a rendezvény.
A megbízók részéről nagyon nagy jelentősége volt, hogy ennek az épületnek a terveit Makovecz Imre készítette, a Merkbau részéről a munkatársaiknak számított-e, hogy egy „Makovecz házat” építhetnek?
Mádl Tamás -Szerintem ennek minden fronton volt személyes aspektusa is. Hiszen ha csak azt nézzük, hogy Kovács Zsolt, aki ennek a munkának a létesítményfelelőse volt a Merkbau részéről, amiért ő ezt vállalta és a családjával ide költözött, abban legalább 50 %-ban szerepet játszott, hogy lehetősége van egy ilyen munkában részt venni. Természetesen, hogy ne másról beszéljek, elmondhatom, hogy ezzel én is így voltam, hiszen az is nagydolog, hogy generál munkát Németországban vállalhattunk, de ennél talán még fontosabb, hogy egy „Makovecz” tervet valósíthattunk meg, mert nem lehet tudni, hogy korábbi vázlatai alapján hány munka fog még a halála után készülni. Valószínűleg nem olyan sok.
Knáb János – nekem az jelentett egy komoly erőt a munka folyamán, hogy amiről a Tamás is beszélt, én is láttam az ezen az építkezésen dolgozó kollégáimon az elhivatottságot. Ahogyan Makovecz Imre is beszélt az épületeiről, a kollégáimnak is szinte csillant a szeme a lehetőségtől, kihívást – megtiszteltetést jelentett számukra itt dolgozni.
