A Mikulás hazájában, Finnországban igazi karácsonyi atmoszféra teszi még emelkedettebbé az ünnepi hangulatot. A hófehér táj, a csillagos ég, az északi fény, a rénszarvasok, a fenyőfák, a meghitten pislákoló fények mind-mind elengedhetetlen elemei a karácsonynak.
A Mikulást Finnországban Joulupukkinak nevezik, ami valójában „karácsonyi kecskét” jelent. A legenda szerint egy ijesztő figura volt, akinek az emberek ételt és ajándékokat adtak, hogy ne bántsa őket. Később ez a kecske-lény vált az ajándékozóvá, majd a Mikulás átvette ezeket a feladatokat tőle, de a név mai napig megőrizte az eredeti történet főszereplőjének karakterét.
Finnországban a karácsony a legfontosabb ünnep, már egészen december elejétől készülnek rá, az intézményekben, iskolákban, vállalatoknál úgynevezett „kis karácsonyt” tartanak, ahol azokkal ünnepelnek együtt, akikkel karácsonykor nem találkoznak. A finneknek fontos a meghittség és az otthon, a család szűk körben tölti a karácsony előestéjét, másnap pedig csak a közeli hozzátartozókat látogatják meg. Ilyenkor lehetőség van elmenni a templomba és karácsonyi énekeket énekelni. Megünneplik a Luca napját is, és régi szokás a "Tapani ajelu" – az István napi kocsikázás. Ez régen szánnal történt, manapság viszont autóval kelnek útra.
Finnországban a karácsonyi vacsorának központi szerepe van, sült sonkát, halakat, és húsos salátákat tálalnak fel különböző rakott zöldségekkel. Az autentikus reggeli a rizsfelfújt, amibe elrejtenek egy mandulát, és aki a tányérjában megtalálja, annak a következő éve szerencsés lesz. Kedvelt italuk a glögi, ami a forralt borhoz hasonlít.
Manapság a finneknél is divat a műfenyő, viszont vidéken, akiknek van saját birtoka, azok karácsony előtt egy nappal kivágnak egy fenyőt, majd beviszik az istállóba száradni. Másnap a fa átkerül a házba és a család együtt feldíszíti. A díszek szolidak, és az egész házban gyertyák világítanak. Érdekesség, hogy ott a tipikus karácsonyi virág a jácint.
A vacsora és az ajándékozás után a családtagok a karácsonyi szaunában lazítják el testüket és lelküket.
