Előadása elején rámutatott: a válság idején együtt mérséklődött a német és a magyar GDP, de amíg az előbbi hamar növekedésnek indult, addig a miénk 2012 őszétől mutat kiugrást és a lendület a mai napig tart. Elmondható, hogy a magyar gazdaság elérte a 2008-as állapotot, a gazdasági növekedés üteme pedig jelenleg a Németországban tapasztalt háromszorosa.
A makrogazdaság területén a vártnál jobban bővülő beruházás tapasztalható, amit a soha nem látott mértékű, 6 milliárd eurós uniós források beáramlása is támogatott. Nem szabad azonban elfeledkezni az átmeneti kedvező tényezőkről, vélekedett Parragh László megemlítve a kedvező időjárást, a rezsicsökkentést, valamint a növekedési hitelprogramot.
Jelentős szerkezeti átalakítások jellemzik a kormány munkáját – húzta alá a kamarai elnök. Ilyen egyebek mellett a teljesítményközpontú adórendszer és az egykulcsos adó, a foglalkoztatási szabályok átalakítása, a közigazgatás átszervezése, a segélyezés és szociális rendszeren történő módosítás, valamint az oktatási rendszeren indult változások.
Különleges hatások is érték a magyar gazdaságot az elmúlt években - vélekedett Parragh László. Kiemelte a 30 százalékos reál árcsökkenést az energiaárak területén, a tartósan alacsony hiánycélt. Rámutatott, a beruházások 16,3 százalékkal növekedtek tavaly, a munkanélküliség pedig 8 százalék alatti. “A magyar gazdaság történetében még nem regisztráltunk olyan mértékű külkereskedelmi többletet, mint 2014-ben” - mutatott rá a kedvező gazdasági mutatóra, megjegyezve, mindezekkel együtt a hitelezési kedv is nő.
Parragh László
Ezekkel együtt azonban nem szabad elfeledkezni a meglévő kockázatokról sem, mint például a görög választások kimenetele és az eurozónán belüli lehetséges változások, illetve annak jelenlegi stagnálása, de az orosz-ukrán válság hatásával is hosszú távon számolni kell.
Parragh László úgy fogalmazott, “a holnap biztosnak ígérkezik”. Bizakodásra ad okot a növekvő GDP, ezzel együtt a belső fogyasztás növekedése és a export bővülése, a beruházások növekvő száma, valamint az új uniós pénzügyi ciklus indulása is. “Ahhoz azonban, hogy fenntartható legyen a magyar gazdasági növekedés, nem csak a rövid távú intézkedéseket kell megtenni, hanem olyanokat is, amelyek hosszú távon hajthatók végre és fejtik ki hatásukat” - mutatott rá a jövőképre az elnök kiemelve az oktatás területét. Strukturális reformok szükségesek a szakképzés, a felnőttképzés, a felsőoktatás területén épp úgy mint az uniós források elosztását tekintve. Ez utóbbi esetében a jövőben kiemelt szerepet kap a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás, valamint a gazdaság élénkítése.
Parragh László befejező gondolatában az iparkamara szerepéről beszélt, amely egy “olyan gazdasági önkormányzat, amely kellően erős és közel van a vállalkozásokhoz, ezzel együtt el tudja mondani a döntéshozóknak, mik azok a kérdések, amelyek a vállalkozókat nyomasztják, esetlegesen hol kellene módosítani a terveket.”
Az esemény zárásaként osztották ki a “Felelősség a közösségért és a környezetért” díjat, amit a balatonfüredi Rendszertudományi Innovációs Központ vezérigazgatója, Újhelyi Gábor vehetett át.
