Néhány segítő praktika a leszokáshoz
A rágyújtás rituális cselekvését jó helyettesíteni valamivel, például valamilyen cukorka vagy csoki nagy szolgálatot tehet. Ne menjen ki a dohányzóba a többiekkel, a „még szenvedőkkel”. Készüljön fel a különösen nehéz pillanatokra: kávé cigi nélkül, óránkénti szünet cigi nélkül, stb. Vezessen be új szokásokat, sétáljon, sportoljon valamit. Jót tesz, ha nem titokban akarja letenni a cigarettát, mondjuk el a környezetének, mit tesz, azonban senkinek nem tartozik felelősséggel, abbahagyni csak önmagunkért tudjuk!
- Mi történik, ha elbukunk, újra rágyújtunk? "Csak ezt az egy szálat!" – hitegetjük magunkat
- Nem történt semmi különös, újra működik a függőségünk (valójában a függő számára ez a normális állapot). Valószínűleg egy újabb aktív szakasz következik, „érdekes módon” ugyanannyit szív, vagy többet, mint amikor abbahagyta. A visszaesés szakaszai a felépüléshez tartoznak. Nekem is volt benne részem, nyolc hónapig tartott. Ne bántsa magát, hagyja a lelkiismeret furdalást, csak árt vele magának!
A terapeuták szerint a változás nem egy egyenesvonalú folyamat, inkább ciklushoz hasonlítható. A változás elkülöníthető szakaszokból áll: ezek a fontolgatás előtti szakasz, a fontolgatás, majd a felkészülés, aztán a cselekvés, a fenntartás és végezetül a befejezés szakasza. A sikeres, tartós „leszokáshoz”, a változáshoz valamennyi szakaszon át kell menni.
- Mikor álljunk neki újra a leszokásnak?
- Ha visszaesett, talán úgy kezdett el cselekedni, hogy még nem ért be a megfelelő szakaszba, hiszen meg kell érni a változásra. Az a tapasztalat, hogy át kell esni a cigarettázástól való szenvedés egyes fázisain, amikor már nem csak a megkönnyebbülést hozza az újabb rágyújtás, hanem a megbéklyózottság, a saját magunk iránti megvetés érzését, az erős testi panaszokat.
Tehát, kezdjük újra a változást, több tudatossággal, több alázattal! Akkor kezdjünk bele az újabb akcióba, ha megérkezett az abbahagyás vágya. Klienseim erről az állapotról úgy beszélnek, hogy „egyszer csak megjött a lerakás vágya, szinte kiesett a kezéből a cigaretta.”
- Mikor jelenthetjük ki, hogy nem dohányzunk? Végelegesen sikerült megszabadulni ettől a káros szenvedélytől?
- Még hetekig, hónapokig, többeknél évekig is visszatér a rágyújtás vágya, aztán egyszer csak eltűnik. Meggyógyulni azonban nem lehet a nikotinfüggőségből, úgy mondjuk, „tünetmentesek vagyunk, amíg nem gyújtunk rá”. Véglegesen tehát soha nem gyógyulunk meg! Az idő múlásával – ha bevállalunk még néhány egyszerű spirituális módszert is –, derűsen, boldogan élhetünk cigaretta, és más szenvedélyek nélkül. A teljes emberi élethez nincs szükség függőséget okozó anyagok használatára! Szabad tisztán, józanul élni!
Van, akinek nem sikerül egyedül abbahagynia, de van segítség számára is! Kérjen segítséget!
Lovizer János
addiktológiai konzultáns