Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. március 7. Tamás
Veszprém
15°C
2026. március 7. Tamás
Veszprém
15°C

A tavaszünnepek üzenete

2024. március 28. 4:00
A húsvét mély szakrális tartalommal rendelkező időszak, de ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, azt találjuk, hogy a keresztény hagyomány egy sokkal ősibb, az újjászületést és a termékenységet ünneplő rétegre rakódott rá, amelynek a világ szinte minden táján és kultúrájában megtaláljuk az elágazásait.

Éledezik a természet. A hóvirágok szezonja lassan már el is múlt, a krókuszok még vidáman nyújtózkodnak a fűben. Hamarosan megjelennek a rügyek a fákon, a világ újra épülő, fejlődő ciklusába lép. A fejlődés, a termékenység az a motívuma a tavasznak, amely a történelem során szinte minden civilizációt megihletett. Nincs olyan kor és olyan földrajzi hely a világban, ahol ne találnánk valamilyen tavaszünnepet.

Már az ókori rómaiak is adóztak a tavasz oltárán. Flóra, a virágok és a tavasz istennőjének tiszteletére április végén fesztivált szerveztek, amit a Ludi Florae (Flóra játékai) vagy Floralia néven ismerünk. A Floralia elsősorban a köznép, a plebejusok ünnepe volt, színházi előadással kezdődött és játékos versenyszámokkal ért véget, és bizony nem kis szerepet kaptak mindenféle pajzán szórakozási formák is. De hát a tavasz a szerelem időszaka, ugye.

Floralia az olasz mester Andrea Locatelli (1695-1741) festményénFloralia az olasz mester Andrea Locatelli (1695-1741) festményén

A Floralia szokása egyébként nem tűnt el teljesen a történelem süllyesztőjében: amikor a kereszténység elfoglalta Rómát, sok más pogány ünnephez hasonlóan ezt is beolvasztotta a maga ideológiájába: ebből lett a virágvasárnap, amit több nyelven is ezen a néven ismernek (például románul Duminica Floriilor). Vannak nyelvek, amelyekben a virágvasárnapot pálmavasárnapnak nevezik – például az angolban is – utalva Jézus bevonulásának bibliai történetére.

A tavasz első teliholdja jelöli ki a hindu tavaszünnep, a holi dátumát. A JÉ!India blog szócikke alapján a következőt kell tudni a holiról: "A hólí a hindu naptár egyik legjelentősebb ünnepe, amelyet kora tavasszal tartanak; pontos dátuma a holdnaptárnak megfelelően változik. Hólí idején az emberek színes porokat szórnak, és színes folyadékot spriccelnek egymásra. Az általános vigalomnak kedvez az is, hogy ilyenkor hagyományosan bhángot isznak."

A hindu holi ünneplése (Illusztráció: John Thomas on Unsplash)A hindu holi ünneplése (Illusztráció: John Thomas on Unsplash)

A népszokás vallási gyökerei egy régi történethez nyúlnak vissza. A Vallásfórum így foglalja össze: "A holiról szóló egyik történet szerint egyszer, amikor Prahláda Mahárádzsa saját apja imádata helyett annak ellenségét, az Úr Visnut akarta imádni, apjának húga, Holiká, akit a tűz nem égetett, a kisfiúval együtt beült egy nagy tűzbe, hogy megölje őt. Prahláda odaadása azonban olyan nagy volt, hogy megvédte őt a tűz karmaitól, miközben Holiká viszont halálra égett. Erre emlékezve holi előestéjén nagy tábortüzeket gyújtanak egész Indiában, melyekbe az új gabonatermésből egy részt felajánlásként beledobnak."

A holi másnapján, miután megszabadultak az átkoktól, az emberek színes gyógynövényeket szórtak egymásra, így biztosítva a másik egészségét és jólétét. Mára ez a hagyomány elvárosiasodott, és a gyógynövényeket festékpor helyettesíti.

A húsvét mint hagyományos termékenység-ünnep (Fotó: MTI/Komka Péter)A húsvét mint hagyományos termékenység-ünnep (Fotó: MTI/Komka Péter)

A jólét és egészség érdekében nemcsak Indiában szórják egymást az emberek: a magyar népi hagyományok tele vannak termékenységi szertartásokkal, elég akár a húsvéti locsolásra, akár a piros tojásokra gondolnunk. A tavasz és a termékenység megünneplésének ezek a közismert motívumai jóval a kereszténység előtti ősi időkből gyökereznek, azonban hiba lenne azt gondolni, hogy a húsvét keresztény olvasata teljesen elkülönül ettől a gondolatmenettől. Jézus feltámadása – túlmutatva a történet erkölcsi tanulságain és teológiai jelentőségén – egyszerre metaforája is a természet feltámadásának, ahogy az egyházi év is a természet ciklikusságához igazodik: karácsonykor Jézus eljövetelével a fény eljövetelét ünnepeljük (téli napforduló), húsvétkor Jézus és a természet feltámadását, vagy például halottak napján egyúttal a természet halálát is.

Persze, ezek az ünnepek már jóval a kereszténység előtt léteztek, és ezzel is arra emlékeztetnek minket: mi magunk is részei vagyunk ennek a körforgásnak.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Megnyílt a Tavaszi Tárlat a Művészetek Házában művészet Megnyílt a Tavaszi Tárlat a Művészetek Házában Csütörtök délután ünnepélyes megnyitó és díjátadó keretein belül megnyitotta kapuit a Veszprémi Tavaszi Tárlat a Dubniczay-palotában, amely évtizedek óta országosan is elismert képző- és iparművészeti kiállítássorozat. A központi téma az arborétum. Az idei válogatás technikailag rendkívül sokszínű: a hagyományos képzőművészeti technikákon túl megjelenik a textil, az üveg, a fotó, a kamera nélküli fényképezés, a digitális művészet, szobor, videó, elektrográfia, kerámia, különböző installációk egyaránt. A tárlatot Porga Gyula polgármester nyitotta meg. tegnap 15:24 Hazatért Veszprémbe az eredeti pompájában ragyogó koronázási palást kultúra Hazatért Veszprémbe az eredeti pompájában ragyogó koronázási palást Szimbolikus eseménynek adott otthont csütörtök este a Veszprémi Petőfi Színház előcsarnoka, ahol a színházlátogató közönség előtt mutatták be a magyar koronázási palást hű másolatát, ami Magyar Állami Operaház műhelyeiben készült el és ajándékoztak Veszprémnek. Az eredeti, ezer évvel ezelőtti állapotot tükröző alkotást a teátrum István, a király előadása előtt leplezték le és az is kiderült, hol lesz végleges helye abban a városban, ahol ezer éve készült az eredetije. tegnap 1:49 Inkább egy előadáson keresztül, mintsem podcastekben beszélek arról, hogy megveszett a világ kultúra Inkább egy előadáson keresztül, mintsem podcastekben beszélek arról, hogy megveszett a világ Március 6-án a Pannon Várszínház Pannon Stúdiójában mutatják be Novák Péter A bomlás üzenete című koncertszínházi előadását, melynek Nagy László szövegei, Sebő Ferenc és Kiss Ferenc zenéje adja az ívét. Novák az éneklés mellett egyfajta narrátorként is jelen lesz, Mizsei Zoltán billentyűssel, Ágoston Béla fúvós és pengetőssel, valamint Keönch László Farkas ütőssel kiegészülve. 2026. március 3. 17:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.