A Veszprémi Állatkert 1,2 milliárd forintos fejlesztésének egyik újabb állomásához érkeztünk, amikor szombaton a fókák és pingvinek elfoglalták medencéiket a Gulya-dombon.
Mielőtt azonban még ezt megtehették volna, Porga Gyula polgármester és a nagyszabású projektet másfél éve még parlamenti képviselőként elindító dr. Navracsics Tibor uniós biztos jelentek meg a parton, hogy köszöntsék a megjelenteket.
dr. Navracsics Tibor, Török László igazgató és Porga Gyula
„Akik az állatkert korszerűsítését figyelemmel követik, azok tudhatják, hogy a vadaspark olyan fejlesztési program közepén van, amely által Közép-Európa legszebb és leglátványosabb állatkertjévé válhat” – fogalmazott dr. Navracsics Tibor, hozzátéve: a most átadott fókamedence nemcsak Veszprém, de a Balaton-felvidék egyik fő látványossága is lesz.
Porga Gyula gratulált az igazgatónak ahhoz, hogy az állatkert történetének legnagyobb volumenű beruházásának újabb elemét nyithatják meg az állatszerető közönség előtt. Kijelentette: szeretné elérni, hogy év végéig minden veszprémi óvodás és kisiskolás meglátogathassa az állatkertet.
A fókamedencét körülálló vendégeknél csak maguk a lakók voltak türelmetlenebbek, a rövid beszédeket a bejáratnál felsorakozva várták végig, hogy mielőbb elfoglalhassák új otthonukat.
A borjúfókák víz alatti élete a 250 négyzetméteres, 320 köbméteres medence üvegfalán keresztül tekinthető meg, a parti szakaszon pedig látványetetések közben csodálhatóak meg az állatok. A négy borjúfóka német, francia és magyar állatkertekből került Veszprémbe.
A pingvinek 90 köbméteres medencéjébe három méter széles üvegfalon keresztül tekinthetnek be a látogatók, a kifutó száraz részén búvó- és költőhelyek is létesülnek. A 16 pápaszemes pingvin angol és francia állatkertekből költözhetett Veszprémbe a fajkoordinátor ajánlására azzal a céllal, hogy itt is szaporodhasson ez a különleges madárfaj.
Borjúfókák
A borjúfóka (Phoca vitulina) a világ leggyakoribb fókafaja, amely a Föld északi féltekéjének partközeli vizeit népesíti be. Ragadozó lévén a nap nagy részét vadászattal tölti a vízben, táplálékát halak, rákok, kagylók és más puhatestűek alkotják. 9-11 hónap vemhesség után rendszerint egy borjút hoznak világra.
Pápaszemes pingvin
A pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) az egyetlen afrikai pingvinfaj, a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia területén őshonos. A pápaszemes pingvin magyar nevét a szemei felett látható csupasz rózsaszín bőrfelületről kapta. Ennek szerepe az állat testhőmérsékletének egyensúlyban tartása: amikor megemelkedik a hőmérséklet, több vér jut ide (a felület ettől még élénkebb színt kap), ami lehűlhet. A pápaszemes pingvin halevő, elsősorban szardínia-, szardella-, makréla- és heringfélék képezik táplálékát. A pápaszemes pingvin tojója 4, hímje 5 évesen éri el az ivarérettséget. Átlagéletkora 10–11 év, de fogságban akár 20 évig is elélhet.
