Balássi Anett könyvtáros, klubvezető köszöntője után dr. Paczolay Gyula egyetemi docens igen velős, lényegre törő előadásából közelebbről nyílt mód megismerkedni a magyarságkutatás egyik kiemelkedő elméjével, Kőrösi Csoma Sándorral, illetve Tibet és Kína hol szétváló, hol (többnyire háborús pontokon találkozó) történelmével.
Az előadó megemlítette, hogy Tibetnek akkor fordult igazán sanyarúra a sorsa, amikor 1966-ban (XX. század!) a messze földön elhíresült kulturális forradalom kis híján elsöpörte az évezredes kultúra tárgyi és nyelvi (!) emlékeit. Kőrösi szerencsés időben érkezett az országba, s tevékenységét (bár meglehetősen nomád körülmények közepette) zavartalanul végezhette. Neki köszönhető az első tibeti–angol szótár, a tibeti nyelv nyelvtana is. Feladatát bevégezvén indult északra, hogy eleget tegyen fogadalmának: a magyarkutatásnak, ám Dardzsilingig jutott el, ahol – ellentétben az eddig ismertekkel – a végső kimerülés (és nem a sárgaláz) vetett véget pályájának.
Paczolay Gyula szólt két olyan névről is, melyet az utókor (kissé hálátlanul) elfeledett. Az egyik Duka Tivadar, aki egykoron Görgey parancsőr tisztje volt. Duka érdeme, hogy a Kőrösiről szóló dokumentumok, feljegyzések fennmaradtak. Egy britről is szót kell ejteni – hangsúlyozta a docens –, S. C. Malanról, aki Kőrösi egyetlen tanítványa volt. A nyelvzseni munkái mindmáig forrás értékűek angolok, tibetiek, magyarok, finnek számára.
A folytatásban Kartali Zsuzsanna, a Panda Nemzetközi Gyermek Alapítvány elnöke, újságíró színes diavetítését csodálhatta meg a közönség. A Kínát többször is megjárt újságíró részese lehetett pár éve egy újságíró-delegációnak, melynek tagjai egy hetet tölthettek a pártalan kulturális értékekkel bíró Tibetben.
A Magyarországnál huszonötször nagyobb (ám alig ötmillió lakosú) Tibetet többnyire a Dalai Lámával, az ország fővárosával, Lhasával, a jakokkal szokás együtt emlegetni, ám a mára nyílttá vált Tibet ennél sokkal több szépséget, érdekességet, emberi tisztaságot rejt. Ebből a világból válogatott az előadó. Talán nem szentségtörő, ha azt mondjuk, Tibetben is nagyot fordult a világ: a szerzetes mobilon telefonál, a pásztorok közül egyre többen motorkerékpárról terelik az állatokat, a lakásokban ott a színe televízió. Persze mindeközben következetesen védik múltjukat: kézimunkával készítik színes szőtteseiket, bútoraikat. Erős a kínai kultúra hatása, egyre több a turista s egyre többet zavarják a hitükben elmélyülni óhajtó szerzeteseket.
Az előadást követően igen érzékes anyagú kiállítás is nyílt fotókból, dokumentumokból, eszközökből, Kőrösi életét reprezentáló kiadványokból. A tárlat a hó végéig tekinthető meg.
