A csodálatból évek múltán regény született, melyhez alapot a Honismereti Akadémia milleniumi nyári kurzusa adott. Az előadásokból kiderült, vajmi kevés emlék maradt ránk az államalapítás kori királynék szerepéről, így Elisabeth Faltin lázas kutatómunkába kezdett.
Elisabeth Faltin a közeljövőben Veszprémbe is ellátogat
- Tudományos igényű összefoglalásnak indult, de nem tetszett, mert élettelen volt. Családtagjaim kritikai észrevételei nyomán aztán addig-addig alakítgattam az első 20-30 oldalt, hogy egyszer csak ott ragadtam a gép mellett - részletezte a szerző.
Szóba sem jöhetett más, mint az első királyné - mondta el -, hisz Gizella és István személyisége korabeli európai mércével mérve is kimagasló, de bármely korban, korunkban is példa értékű. A regény a királyné mindennapjait kíséri végig, a tizenegy éves lányka kézfogóján, asszonnyá érésén és anyává válásán keresztül az özvegy királyné viszontagságos életének alkonyáig. A történelmi események javarészt Kristó Gyula történészprofesszor álláspontját tükrözik. Az élethelyzeteket viszont a alkotó személyes attitűdje formálta, így az olvasó nem csak történelmi elbeszélést, hanem olvasmányos regényt vehet egyúttal a kezébe.
- Nem tudom, hogy az igazi írónők mennyiben anyák, nagymamák vagy feleségek. Nekem nem jelentett gondot a mindennapok asszonyának életét élni és a regényt írni. Az éjszakák és a szabadnapok magányában írtam, és meg kell mondjam, nem volt nehéz. Alig bírtam abbahagyni. Minden hiányzó láncszemet aprólékos gonddal szerettem volna összegyűjteni. Barátaim, ismerőseim is példás gyorsasággal derítettek fényt egy-egy bizonytalan, vagy hiányzó adatra. A könyv megszületését az a pillanat jelentette, amikor a kiadónak címezve a küldés gombra kattintottam a számítógépemen. Nos, akkor úgy sóhajtottam fel, mint amikor a fiamat kezembe adták.
