A megemlékezésen Máthé Éva, a Veszprémi Zsidó Hitközség vezetőségi tagja elmondta, hogy a nemrég felállított holokauszt-emlékmű méltó emléket állít a városban élt több száz fős zsidó közösségnek.
Porga Gyula polgármester szerint a túlélők számára a visszaemlékezés, az újabb nemzedékek számára pedig a megemlékezés ad egyedüli lehetőséget a szembesülésre közös múltunkkal. A holokauszt borzalmainak emlékünkbe idézése azonban nem elégséges, amikor halottainkra gondolunk. A múlt szörnyű sebei a jelenben fájnak, a múlt pótolhatatlan vesztesége a jelenben hat ránk elveszett szeretteink fájó hiányában.
A polgármester szerint Veszprém régi adósságát törleszetette tavaly, amikor méltó emléket állított a városból és annak környékéről elhurcolt zsidó honfitársainknak. A veszprémi holokauszt-emlékmű, a maga letisztult szimbolikájával arra emlékeztet minket, hogy mindannyian élet és halál kapujában állunk, és csak rajtunk múlik, hogy az életbe vezető utat választjuk-e. Hetvenegy évvel ezelőtt számos veszpréminek nem adatott meg a választás lehetősége. Zsidók tömegeit hajtották át a halál jelképes kapuján, amikor el kellett hagyniuk városunkat. Sokan közülük soha nem tértek vissza.
Porga Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a jelenkor felelőssége messze túlmutat az ártatlan áldozatokra való megemlékezésen. Nekünk, ma élő magyaroknak azon kell dolgoznunk, hogy a halál kapui többé soha ne tárulhassanak fel egyetlen magyar előtt sem, függetlenül annak vallásástól vagy nemzetiségétől.
„A múlt tragédiáját sajnos nem tehetjük meg nem történtté. A jelenkort azonban olyan múlttá tehetjük együttes erővel, melyre büszkén emlékezhetnek majd utódaink.“
A hetvenegy évvel ezelőtt okozott sebek soha nem gyógyulnak be, mégis a múlttal való szembenézés során nagyon sokat tehetünk azért, hogy ne okozzunk több sebet egymásnak. Elhurcolt honfitársaink emléke segít abban, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, és ne kövessük el újra azokat a bűnöket, amelyek több millió zsidó halálához vezettek szerte a világban. Napról napra át kell mennünk az idő jelképes kapuján, jelenünkön át a jövőbe, mely közös felelősségünk és közös boldogulásunk záloga. Tanulnunk kell a múlt hibáiból, hogy a jövő lehetőségei valóssággá válhassanak.
A beszédet követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait. A megemlékezésen közreműködött Mann Lotti és Bede Melinda, a veszprémi Dózsa György Általános Iskola idén végzett diákjai.