Sipos Jenőt kérdeztük, hogy miben volt az idei út más, mint az előzőek.
– Az afrikai szakaszon ezúttal más volt az útvonal. Belecsöppentünk egy kiadós hóviharba, ami eléggé szokatlan jelenség az Atlasz-hegységnél. Lezárták a hágókat, ami további nehézségeket jelentett. Ezúttal új társakkal vágtam neki a kalandnak. Óriási élményt jelentett a többieknek az utazás minden mozzanata. A túra előtt kérték, hogy meséljek a tapasztalataimról, de végül az volt az egyöntetű véleményük, hogy ezt nem lehet leírni, ezt látni kellett, át kellett élni. Sajnos több technikai problémánk volt, mint tavaly, de ezeket sikeresen megoldottuk.
A fapados Dakarnak is becézett futamnak más a filozófiája, mint a nagy testvérnek. Egy karitatív célú, jó hangulatú kaland, ahol nem a gázpedál lepadlózása a cél, hanem, a biztonságos célba érkezés, s egymás megsegítése.
- Az eredményünkről nincs külön információnk, mert itt csak az elsőket jutalmazzák. De ennek a versenynek az a hitvallása, hogy aki itt célba ér, az már nyer. Tavaly fele ennyien sem voltunk, az idei mezőny jóval népesebb volt. Ennek ellenére remek a kapcsolatunk mindenkivel. Ahol tudtuk, segítettük egymást. Emellett jókat beszélgettünk, bulizgattunk. Szükségünk is volt mások segítségére, s mi is kihúztunk többeket a bajból – mondta Sipos Jenő.
A csapat természetesen ez alkalommal is jótékonykodott. A segélyeket szállító kamiont ugyan kirabolták, de ez közvetlenül nem érintette a veszprémi csapat segítségnyújtását. Ők ugyanis saját autójukban szállították a különböző adományokat, így azokkal célba is értek. Egy négyezer fős bamakoi iskola tanulóinak személyesen adták át a ruhákat, tanszereket, és egyéb általuk nélkülözött holmikat.
A csapat tagjai talán még ki sem csomagolták holmijukat, de máris a visszatérést tervezgetik.
– Már nézegetjük a 2010-es futam nevezési feltételeit. Terveink szerint jövőre is nekivágunk a kalandnak. Azt hiszem, az új társaimat is kellően megfertőzte a szenvedély. Egyénként külön öröm volt számunkra, hogy idei mezőnyben már volt öregebb autó a mienknél, azonban a legidősebb sofőr ezúttal is én voltam. Legalábbis ránézésre - teszi hozzá mosolyogva a nyugdíjas csapatvezető.
Tekintse meg a tavaly novemberi cikkünket a csapatról!
Idézze fel interjúnkat közvetlenül az indulás előtt!