A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Viszonylag nagytermetű (1-6 mm) ízeltlábúak, amelyek elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők, vérszívói.
Hol és mikor találkozhatunk velük?
A közönséges kullancs hazánkban is gyakori. Legnagyobb számban az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. Itt a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Magyarországon elsősorban a Dunántúl és az Északi- középhegység területe fertőzött.
Városi környezetben is előfordul,
különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, parkokban, családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák (macskák), különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be.
A kullancsok aktivitása szezonális, érési ciklusuknak megfelelően a legtöbb megbetegedés áprilistól júniusig terjedő időszakban illetve szeptemberben következik be.
Hogyan előzhetjük meg a kullancscsípést?
A kullancsok elleni védekezés egyik legfőbb eleme a zárt (hosszú ujjú, hosszú szárú, bakancsba, zokniba tűrt, lehetőleg világos színű) ruházat viselése erdei kirándulások alkalmával, valamint a kullancsriasztó szerek alkalmazása. A kullancsencephalitis megelőzése érdekében a tehén-, juh- és kecsketej forralása elengedhetetlen követelmény.
A kullancsok hatékony és megbízható távoltartására kizárólag a kémiai úton ható vegyületek (elsősorban a dietil-toluamid) alkalmasak. A B-vitamin (akár tapasz formájában, akár tablettaként szedve) a vérszívó ízeltlábúak, így a kullancsok riasztására alkalmatlan! A különféle formájú (hajtógázas/pumpás aeroszol, krém, folyadék, gél, kendő) kullancsriasztó szerek a használati utasításban megadott módon, a csípés veszélyének kitett szabad bőrfelületre vagy a ruházatra juttatva a kullancs bőrbefúródását meggátolják, vérszívását megakadályozzák.
A fertőző betegségek átvitelének megakadályozásához legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felfedezése (kullancsvizit) és azonnali eltávolítása. Ehhez gondosan át kell vizsgálni azokat a bőrfelületeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel az imágó a vérszívás megkezdésekor anyajegyre is hasonlíthat, ezért figyelmes keresésre van szükség.
Mi a teendő, ha kullancsot találunk a bőrünkben?
A bőrben rögzült kullancsot az észlelést követően
késlekedés nélkül el kell távolítani,
ehhez legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg, anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. A megragadott kullancsot határozott mozdulattal húzzuk ki a rögzülési pontból.
A bőrből történő eltávolításukhoz speciális eszköz is alkalmazható (pl. kullancseltávolító kanál), de szükség esetén két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs. A sebet, ha lehetőség van rá, langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Előfordul, hogy a kullancs kiemelésekor a bőrben marad a sebben apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Azonban ez már a kórokozó-átvitel szempontjából veszélytelen; ha nem tudjuk kivenni, idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.
Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok?
Hazánkban a két legfontosabb emberi betegség a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás (encephalitis) és a Lyme-kór.
Az agyvelőgyulladás 7-14 napos lappangási időt követően általában enyhe tünetekkel kezdődik: fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, láz kíséretében, majd a panaszok átmenetileg megszűnnek. Pár nap elteltével azonban egy újabb, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz kezdődik, amely kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. A központi idegrendszeri érintettség fokától függően előfordul, hogy a beteg maradványtünetekkel (pl. izombénulás) gyógyul.
A kullancsok által közvetített agyvelőgyulladás megelőzésére
rendelkezésre áll gyermekek és felnőttek részére a védőoltás.
Az alapimmunizálás több hetet vesz igénybe, ezért az oltást célszerű a téli, kora tavaszi hónapokban megkezdeni. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3-5 évente emlékeztető oltásra van szükség. A védőoltás vény- és térítésköteles, az oltással kapcsolatban tanácsot, felvilágosítást a háziorvos, házi gyermekorvos adhat.
A Lyme-kór nagyon változatos tünetekkel és kórlefolyással jár, legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek egyéb tünetek is (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat). Igen ritkán a fertőzés idültté válhat és a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek. A betegség megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal jól gyógyítható, védőoltással viszont nem előzhető meg.
