Dr. Markovszky György, az Iparkamara elnöke kiemelte: a kamara legfőbb feladata a gazdasági szereplők érdekeinek érvényesítése. A megyében végzett felmérések megmutatták, az ipari vállalkozások valójában nem tőkehiánnyal küzdenek, az elsődleges problémát a szakemberhiány jelenti, ami hosszú távon a GDP csökkenését is eredményezheti.
Minél népszerűbbé kell tenni a szakképzéseket a fiatalok körében, akik hosszú távon könnyebben rúgnak majd labdába egy jó szakmunkás végzettséggel, mint egy valós tudást sokszor nem, csak papírt adó diplomával. Ehhez a legszegényebb körzetekben is biztosítani kell a szakképzés lehetőségét, és már korán, az általános iskola 6-7. osztályában felhívni a tanulók figyelmét ezekre a munkákra. Ezt segítik a kamara legújabb intézkedései is: rendszeresen tartanak iskolalátogatásokat, illetve különböző kisfilmek készültek, amelyek a jelen kor követelményeinek megfelelően, hitelesen mutatják be az egyes munkaköröket. A tanulók számának bővülését segíthetik a kamara tanévzáró ünnepségén kiosztott díjak is, amelyek megmutatják, hogy szakmunkásként is lehet elérni világszínvonalú sikereket.
Dr. Markovszky György
Az új szakképzési törvény értelmében a gyakorlati képzőhelyeknek ezentúl lehetőségük lesz elszámolni a szakképzési alap terhére a korábban el nem számolható kiadásokkal is, így több tanuló számára biztosítható a gyakorlati képzés. Újdonság, hogy a kormány döntésének értelmében szeptembertől már csak azokon a helyeken indíthatnak szakképzést, ahol legalább mesterképzési szintű oktatás zajlik. Ennek értelmében mintegy 400 fő szerezhet mestervizsgát Veszprémben. Változás történt a Megyei Fejlesztési Képzési Bizottság életében is, amely javaslattevő szervként folytatja tovább munkáját, és döntő szerepet vállal a képzőhelyek és képzések meghatározásában.
Schindler Lászlóné
A munkaerőpiachoz való igazodást szolgálják az új törvénymódosítások és a jogszabályi rendszer. Július elsejével megalakult a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint létrejöttek az első Szakképzési Centrumok a megyében, elsőként Veszprémben és Pápán. Feladatuk a tagintézmények irányítása, a szakképzési színvonal növelése, a szakmapaletta színesítése és a felnőttoktatás bevezetése, amelyre az indulás óta máris nagy igény mutatkozik, köszönhetően annak, hogy a második szakma elsajátítása ingyenessé vált a rendszerben – tájékoztatott Schindler Lászlóné, a NSzFH főigazgatója.
Dr. Szilágyi János
Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója a kamarai garanciavállalás és a duális képzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Azokban az országokban, ahol a tanulók már iskolás éveik alatt kikerülnek a gazdasági piacra és gyakorlati tudásra tesznek szert, jelentős mértékben nő az esély a korai elhelyezkedésre, ezzel arányosan pedig csökken az ifjúsági munkanélküliek száma.
Ezt a célt szolgálják a vállalati gyakorlati képzőhelyek, ahol a gyerekek kipróbálhatják magukat a munka világában, a tanulószerződéseknek köszönhetően pedig nemcsak szakmai tapasztalatot szereznek, de mindazok a juttatások is megilletik őket, mint bármely más munkavállalót. Emellett a hiányszakmának számító területeken a rendszeres havi jövedelmen túl további ösztöndíjat is kaphatnak, amely komoly segítséget jelent a tanuló egész családjának is. Éppen ezért a képzési igazgató szerint a jövőben ara kellene helyezni a hangsúlyt, hogy minél több gyakorlati képzőhely jöhessen létre, összhangba kerüljenek a vállalkozások elvárásai és a tanulók felkészültsége, és csak a legszükségesebb esetben kelljen a tanműhelyekben maradniuk a diákoknak.
