Az átalakuló oktatási rendszer részeként az idei évtől Veszprém megyében is bevezették a duális képzéseket, mind a szakképzésben, mind pedig a felsőoktatásban. Ennek értelmében a tanulóknak lehetőségük nyílik már tanulmányi éveik alatt belekóstolni a munka világába, és képzésük egy részét a partnervállalkozásoknál eltölteni.
Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora szerint ennek legfőbb előnye, hogy végre kitörhetünk abból a csapdából, amit jelenleg az oktatási rendszer jelent. Mint ismeretes, a felsőoktatás válságban van, a hagyományos módszerek elavultak, a hallgatók pedig nem képesek megállni helyüket a munka világában, miután kiléptek az egyetem falai közül. A duális képzések erre adnak megoldást: a diákok élesben próbálhatják ki magukat, a leendő munkaadók pedig megismerhetik a jövő munkavállalóit. Ez mindenképpen egy win-win szituáció, mind a három szereplőnek: a hallgatóknak, a vállalkozásoknak és az egyetemeknek is, ahol így minőségibb felsőoktatásra nyílik lehetőség.
Dr. Hartung Ferenc egyetemi tanár ismertette a gyakorlatban hogy fest mindez. Az eddigi eljárásokkal ellentétben a hallgatók már az első, felsőoktatásban töltött félévük során kikerülnek a cégekhez, ahol fokozatosan kapnak majd egyre komolyabb feladatokat. Az itt töltött idő célja a soft készségek fejlesztése, specifikus gyakorlati képzésben való részvétel, majd később mentorált egyéni feladatok ellátása, végül pedig egy önálló projekt munka elvégzése.
A gyakorlati képzés aránya ezzel 40%-ra nő, a tanulóknak pedig lehetőségük lesz bizonyos specifikus tárgyakat a vállalatoknál elvégezni. Ez egyben természetesen azt is jelenti, hogy a cégek nemcsak munkát (és ezzel egy időben bért) adnak a hallgatóknak – a minimálbér 60%-át –, de oktatási tevékenységet is végeznek. Jelenleg három karon indult el a duális képzés a Pannon Egyetemen: a Georgikon, a Mérnöki valamint a Műszaki-Informatikai Karon.
Az átalakulás ugyancsak érinti a szakképzéseket, ami Végh László szakképzési vezető elmondása szerint már rég esedékes volt. Míg a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején az iskolákban oktatott tananyag meg sem közelítette a valóságot, most végre valós tudással rendelkező szakemberek kerülhetnek ki az iskolapadokból. Az iskolák és a gazdasági szereplők érdekeit szem előtt tartva alakították ki az Iparkamarával az új képzési rendszert: egy év iskolai tanműhelyben végzett gyakorlat után a diákok szintvizsgát tesznek, ezek után pedig két évet töltenek el a gyakorlati képzőhelyeken. Ez idő alatt természetesen nekik is jár a havi kb. 60 ezer forint, amelyet a tanulószerződések garantálnak.
A tapasztalatok eddig azt mutatják, sokkal hatékonyabb rendszert sikerült ezzel kialakítani: azzal, hogy a vállalkozások is részt vesznek az utánpótlás nevelésben, rengeteg olyan hiányosságot sikerül kiküszöbölniük, amik eddig felmerültek a pályakezdőknél, így a tényleges munkaálláskor már ők is teljes értékű munkaerőt fognak jelenteni.
