Az emberek ősidők óta gyüjtötték a friss tavaszi rügyeket, hajtásokat, s azon nyomban nyersen el is fogyasztották. Ma is mindenki fújja, hogy “fűben fában orvosság van”, mégis kevesekkel fordul elő, hogy útközben, vagy akár egy kirándulás alkalmával csipegetnének ezekből a zöldekből. Pedig ha valakinek lehetősége nyílik rá, érdemes gyűjtögetni ezekből a növényekből, hisz nemcsak a vacsorát dobhatjuk fel vele a család elismerését kivívva, hanem nem egynek érezhetjük idővel a jótékony gyógyító hatását. A medvehagymát például mostanság már egyre többen ismerik, szeretik, és az új gasztronómiai trendben is benne foglaltatik.
Ám mindenekelőtt az vonatkozik rá – és a többi gyógynövényre is –, hogy ne tépjük ki tövestől, és ne kaszaboljuk le rögtön az egész tisztást, hanem csak a leveléből szedjünk és annyit, amennyit biztosan elfogyasztunk. Mindig hagyjuk szaporítóanyagot is magunk után, tehát ha lehet, ne tépjük ki a hagymát, vagy hagyjunk virágot rajta, hogy következő évben is eredményesen kereshessük fel. A medvehagymán kívül még a gyermeklácfüvet, az utifűvet, a csalánt, vagy például a vadsóskát is mezőszerte megtalálhatjuk, és nemcsak a ínyencség utáni vágyunkat csillapítják, de a gyógyításunkat is szolgálják. Salátákba, levesekbe, különféle zöldséges ételekbe használhatjuk, de ne főzzük őket pár percnél tovább! Nem szabad azt sem felednünk, hogy most lehet gyűjteni a nyírfa, nyárfa, galagonyarügyet, – s nemsokára a virágos hajtásokat is –, amiket aztán később tea formájában felhasználhatunk a házipatikánkban. Kezelve, vagy megelőzve olyan problémákat, amelyek aztán nem fejlődnek betegséggé. A galagonya rügye és hajtása például a szívbetegségek megelőzésében játszik fontos szerepet.
A régi bölcsek úgy tanították, hogy tavasszal meg kell erősíteni a májat és az epehólyagot, mert ezeknek az állapotától jelentősen függ a többi belső szervünk energiája, állapota. Éppen ezért természetes dolog a tavaszi fáradtság, hisz ilyenkor a szervezetre óriási feladat vár, melynek megvalósításához több energiára van szüksége. Érdemes követni a nap és a természet ritmusát. Ilyenkor nem segít, ha elhagyjuk magunkat, és várjuk, hogy majd új erőre kapunk. Éppen ellenkezőleg: a mozgás, a tevékeny életmód az, ami segít a legyőzésében. Korábban kell kelni, később feküdni, sok zöld növényt fogyasztani és különféle gyümölcs és zöldségleveket inni – tanácsolja a természetgyógyász. Viszont ezeknek a leveknek frissen facsartaknak kell lenniük, mert amit a boltban kapunk az a természetgyógyászok szerint egy halott ital. Ugyanis nemsok hasznosítható van benne, és nehéz a szervezetünknek elsajátítani. Fontos még az is, hogy ezek a levek lehetőleg bio zölsgégekből és gyümölcsökből készüljenek, de legalább biztos forrásból szerezzük be őket. A piacon áruló idős nénik portékája például nagy valószínűséggel nem hasonlítható össze a hipermarketek “kínjában érett”, biztonsági okokból túlvegykezelt termékeivel.
Ne terheljük tehát a szervezetünket, és adjunk neki lehetőséget a megtisztulásra. A szervezet megtisztításában nagy szerepe van a májnak, ezért kap ilyenkor tavasszal főszerepet. Betegségei nem feltétlenül indulnak fájdalommal, de az epehólyag-gyulladás a migrén szemgyulladás, sőt asztma, allergia hátterében is állhat. Néha egyszerűen csak a keserű szájíz, vagy a különösebb ok nélküli hányinger figyelmeztet működésének zavarára. Érdemes tehát odafigyelnünk testünk jelzéseire. Táplálkozásunk szempontjából fontos, hogy minél kevesebb salakanyag termelődjön: olyan dolgokat fogyasszunk tehát, amit meg is tudunk emészteni.
A tavasznak színe, égtája és őseleme is van. Színe a zöld, égtája a kelet, őseleme pedig a fa. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kert keleti végébe kell ilyenkor örökzöld fát ültetni. Elég, ha több zöld színnel vesszük magunkat körül akár fizikailag, akár gondolatban, és elképzeljük ahogy kelet energiája elborítja testünket. Ez garantáltan frissességel fog eltölteni bennünket, csak hinnünk kell benne.
Zatkalik-Peresztegi Virág
