– A tavalyi költségvetés bemutatásakor az egyik leghangsúlyosabb elem az utak felújítása volt.
– Tudjuk azt, hogy vannak olyan városrészek, ahol az úthálózat állapota jelenti a legnagyobb problémát, elsősorban a családi házas területeken. Az utcafórumok erre még inkább felhívták a figyelmet, ezért döntöttünk úgy, hogy a 2015-ös költségvetésben megduplázzuk az útfelújításokra szánt összeget, és így a gépjárműadóból befolyt összeget teljes egészében erre a célra fordítottuk. Fontos, hogy az autósok érezzék azt, hogy
az általuk befizetett pénzt ténylegesen az őket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésére fordítjuk.
A jövőben is ezt a nagyságrendet költenénk a belterületi utak felújítására – erre mindenképpen saját forrásokat kell használnunk, mert a Területi Operatív Programból (TOP) a belterületi utak fejlesztését nem lehet finanszírozni.
A költségvetés bemutatásakor elhangzott „új utakon” szlogen viszont nemcsak szó szerinti útépítéseket jelentett, hanem a gazdálkodásunkban átvitt értelemben is új utakat nyitottunk: hitel felvétele nélkül teljesítettük a költségvetési évet, beruházásainkat és fejlesztéseinket a bevételeinkből tudtuk finanszírozni.
– Tavaly fejeződött be az állatkert történetének legnagyobb fejlesztése. Milyen hatásokat várhat a város ettől a beruházástól?
– Minket is meglepett az állatkert fejlesztésének sikere. Korábban évente 240-250 ezer látogató érkezett az állatkertbe, ezzel a város leglátogatottabb turisztikai látványossága volt. Az 1,2 milliárdos fejlesztésnek köszönhetően nemcsak új munkahelyek jöttek létre, hanem a látogatószám is olyan mértékben emelkedett, amire mi magunk sem számítottunk. Tavaly átléptük a bűvös 300 ezres látogatói határt, vagyis 2015-ben Veszprém lakosságának nagyságrendjével nőtt a látogatói szám – úgy, hogy a nyári időjárás nem volt ideális az állatkerti időtöltésre. A zoo hatása a város turizmusán is érezhető, a vendégéjszakák számában is jelentős növekedést regisztrálhattunk, amiben nyilván a nyári fesztiválok, a kulturális turizmus is megmutatkozik.
– Több, korábban elkezdett uniós projekt is tavaly fejeződött be, így a szociális városrehabilitáció, az Agóra vagy a belvárosi rehabilitáció 1/B üteme. Milyen visszajelzéseket kapott ezekről a fejlesztésekről?
– Talán elfogultság nélkül mondhatom, hogy mindegyik fejlesztés sikeres volt, a megújult tereket gyorsan birtokba vették a veszprémiek. Sokan örültek annak, hogy a Kossuth utcához kapcsolódó udvarok is megújultak, hogy a zeneiskola homlokzatát és környezetét rendbe tettük, hogy a Hangvilla előtti területet felújítottuk.
A Jutasi úti lakótelepre létrejötte óta nem költöttek egyszerre annyi pénzt, mint most,
ami különösen azért fontos, mert a projektben több társasház is partnerünk volt, sok családnak közvetlenül is sikerült a rezsiköltségét csökkenteni a beruházásokkal. Az általunk végrehajtott fejlesztések csak eszközök, a cél, hogy Veszprém egy vonzó, szerethető, biztonságos és élhető város maradjon. A mi városfejlesztő filozófiánk az, hogy nemcsak várost kell építeni, hanem közösséget is.
– 2015-ben nemcsak projekteket zárt az önkormányzat, hanem az előző hétéves uniós fejlesztési ciklust is. Hogyan értékelné ezt az időszakot?
– Elmondhatjuk, hogy a közép-dunántúli régióban Veszprém volt a legsikeresebb megyei jogú város, számszerűen is Veszprém önkormányzata nyerte el a legtöbb támogatást – tízmilliárd forintot, amihez további hárommilliárdos önerőt biztosítottunk –, és ha ezt egy főre vetítjük, akkor még inkább kiemelkedünk a mezőnyből: 150.229 forint az egy főre jutó megítélt támogatás.
Még fontosabb, hogy a veszprémi versenyszféra is jól pályázott, 65,5 milliárd forintot hozott el, ennek köszönhetően pedig a helyben megtermelt egy főre jutó GDP 16 százalékkal növekedett az elmúlt öt évben, míg az ipari termelés ugyanebben az időszakban 40 százalékkal emelkedett. Ez azt bizonyítja, hogy az elnyert pénzt hatékonyan tudtuk elkölteni.
Interjúnk második részében holnap a 2016-os év kihívásairól kérdezzük a polgármestert.
