Nézzünk vissza egy kicsit a múltba: honnan indultak a ma ismert honlapok?
A honlapok időszámítása 1992-ben kezdődik, amikor a CERN informatikusa létrehozta az első World Wide Web alapú oldalt. Nagyon kezdetleges, puritán honlap volt pár információval a világháló működéséről, akkoriban azonban forradalmi lépésnek számított. 1993-ban grafikusabb megjelenést kaptak a honlapok, majd '95-től hozzánk is megérkeztek, de még időbe telt, mire a piac ráérzett a bennük rejlő lehetőségekre. Először oktatási intézmények, majd vállalkozások körében terjedtek el, 2002-től pedig rohamosan megnőtt a számuk. Ma már nélkülözhetetlen elemei egy cég életének: digitális névjegyként szolgálnak, amely azon túl, hogy tartalmazza a legfontosabb információkat a termékünkről, szolgáltatásunkról, az arculat részét képezi, a cég filozófiáját tükrözi. Az online térben ezzel találkozik először a látogató, tehát nem mindegy, milyen benyomást keltünk benne.
Ennél kicsit ismertebb a Facebook története, de még sok a homályos folt. Tisztázzuk őket!
A Facebook Facemash néven indult 2003-ban a Harvard Egyetemen, majd átkeresztelődött thefacebook.com-ra, míg 2005-ben lerövidült Facebookra. Kezdetben zárt csoportként működött, és a hallgatók egymás közötti tetszésnyilvánítására szolgált, 2005-ben pedig már nemzetközi egyetemek is kapcsolódhattak a rendszerhez. Teljesen publikussá 2006-ban vált, és megjelentek a színen az első befektetők. Az igazi mérföldkövet a like gomb bevezetése jelentette 2009-ben, amellyel tökéletessé vált az interakció.
Miben áll az oldal jelentősége?
Az azonnali visszajelzés lehetőségében, és hogy hatalmas embertömeget mozgat meg, ezáltal igen nagy a forgalomterelő képessége: másfél milliárd aktív felhasználója – amelyből egyébként 5 millió magyar – gyakorlatilag hatalmas olvasztótégelye a 18‒65+ év közötti korosztálynak. Őket könnyű megcéloznia egy cégnek, hiszen minden olyan információ adott – akár életkor, nem, földrajzi megoszlás, érdeklődési körök –, amelyekre egy hirdetés jól paraméterezhető. A figyelemfelkeltés eszközévé vált a Facebook, ahol egy új termék, szolgáltatás bevezetése előtt akár megszondázhatom a piacot, vagy épp vírusvideóval terjeszthetem annak hírét.
Összességében miben hasonlít és különbözik a honlap és a Facebook?
Mindkét felület közös jellemzője, hogy azonnal közzétehetők rajta a tartalmak. A fő különbség az, hogy egy honlapon sokkal strukturáltabban tudok jelen lenni, és amennyiben többirányú tevékenységet végzek, arról is egy helyen adhatok tájékoztatást. A Facebook közvetlen hangvételű felület, ahol könnyen tudjuk tartani a kapcsolatot célközönségünkkel, társalgunk, véleményt cserélünk, információt gyűjtünk.
Az információátadás, a kommunikáció szempontjából ez mit jelent?
Egy cégnek mindig azt kell először mérlegelnie, hogy
milyen jellegű kommunikációra van szüksége.
Amennyiben egyirányú kommunikációt folytat, és nem igényel visszacsatolást, úgy bőven elég neki a honlap. Meg kell vizsgálni azt is, mi illik a profiljához. Ha valaki tevékenységéből fakadóan nem tud mindig érdekfeszítő tartalmakkal szolgálni, akkor felejtse el a Facebookot, ott ugyanis ez alapvető elvárás. Nincs annál lelombozóbb, mint egy régóta nem frissített, vagy unalmas posztokat erőltető oldal: komolyan csökkenthető vele a cég ázsiója.
Mikor használjunk Facebookot?
Ha mindennapos kommunikációt akarunk fenntartani, és érdekel ügyfeleink véleménye. Mindig naprakésznek kell lenni, hogy ne váljunk komolytalanná. Ugyanez persze igaz a honlapra is: ha van olyan modul, amely folyamatos frissítést igényel, ne feledkezzünk meg róla.
A következetesség tehát elengedhetetlen.
Abszolút. Előre kell terveznünk, hogy mindig tudunk-e friss, értékes tartalmat gyártani, egyáltalán van-e rá humán kapacitásunk. Gyakori probléma, hogy hozzá nem értő ember kezébe adják a munkát, pedig onnantól kezdve ő képviseli a céget. Kerülendő az ad hoc jelenlét, több kezelő esetén pedig fontos az összehangolt munka.
Mire kell odafigyelni?
Mindig három alapkérdést kell megválaszolni:
mi a célom, kiket akarok elérni és hogyan?
El kell dönteni, mit szeretnék csinálni: terméket, szolgáltatást eladni, vagy közösséget építeni? Meg kell vizsgálni, jelen van-e a célközönségem azon a felületen, amit használni akarok? És azt is, hogyan kívánom a célomat megvalósítani, például miként szólítom meg a közösséget: tegezem vagy magázom, közvetlen vagyok vagy távolságtartó?
Akárcsak a honlapok, ma már a Facebook is marketingeszközként szolgál. Melyik milyen előnyökkel bír?
A marketingstratégiába mindkét felület jól beépíthető. A honlap tájékoztat, értékesít, a Facebook közösséget épít, ápol. A honlapot szakszerű keresőoptimalizálással előre hozhatjuk a Google-ban. A Facebook látszólagos előnye, hogy ingyenes, de ez csalóka: a posztok valójában csak a követők töredékéhez jutnak el ‒ kb. 2‒6%-hoz ‒, magasabb elérésért már fizetni kell.
Mi a titok nyitja?
Tiszteld követőidet! Direkt sales technikára a Facebook nem alkalmas, az taszítja az embereket. Folyamatos kommunikációval, közvetlenséggel, némi bepillantással a mindennapjainkba azonban szoros kötődés alakítható ki, lojális közösség építhető. Ha jól dolgoztunk, őket már nem kell győzködni, hogy bennünket válasszanak.
Mi a helyzet a hirdetésekkel?
Ezeket az adataink ‒ digitális lábnyomunk ‒ alapján jeleníti meg nekünk a Facebook a hírfolyamunkban, de nem minden hirdetés lesz sikeres. A gyenge, átlagos tartalom elsikkad, elvész, ezeket nem olvassák, nem kattintják.
Az érdekes, értékes tartalom viszont kiemelhet a reklámzajból.
Ehhez persze kreativitás és anyagi ráfordítás szükséges, de befektetés nélkül nincs hozam.
Mennyire igényel speciális tudást a két felület kezelése?
A Facebook kezelése technikailag nem igényel speciális tudást: a tartalmak időzítésére kell odafigyelni, ebben segít az oldal statisztikája, amely megmutatja, mikor olvasnak bennünket. A honlapnál leginkább arra kell figyelni, hogy marketingcélokra, kampányokra is használhassuk, össze lehessen kötni a közösségi oldalakkal, és mobileszközökre optimalizált legyen. Ehhez szakember segítsége szükséges, hiszen már nem az az érték, hogy létezik honlapunk, hanem hogy milyen minőséget képvisel.
Érdemes tehát mindkét felületet használni?
Okvetlen. Nem jó csak a Facebookra alapozni, mert míg egy honlap a saját tulajdonunk, a Facebook fölött nem mi rendelkezünk 100%-ban. Elég egy-két szabálysértés, és lekapcsolhatják, s ez a partneri kapcsolatok esetében igen kellemetlen lehet.
A trendek milyen irányba mutatnak?
Mindenképpen a multichannelinget helyezik előtérbe: párhuzamosan kell jelen lenni a honlapon és a közösségi médiában, mindkettőt a célnak megfelelően szükséges használni. Ezen belül különösen fontos a tartalom-multiplikáció: ez azt jelenti, hogy egy törzsanyag alapján készülnek el a tartalmak az adott célfelületre, céleszközre. Hazánkban jelenleg a párhuzamosság dominál a tartalmakban, azaz a honlapon lévő információkat osztjuk meg a Facebookon. Alapvetően az európai trendeket követjük kis lemaradással: sajnos nem mindig vagyunk tisztában a közösségi média hatékony használatával és a mobileszközök jelentőségével. Ezeken kell még javítanunk. Ez a vállalkozások csiszolatlan ‒ online ‒ gyémántja.
Az Ecoport további cikkeit elolvashatja az ecoportmagazin.hu oldalon!
