A gyertyák csonkig égnek a soproni Petőfi Színház vendégjátéka. A főszerepeket Koncz Gábor és Makay Sándor alakítja. Márai könyvét, Pozsgai Zsolt alkalmazta színpadra, a darabot Csiszár Imre rendezésében láthatja a közönség a veszprémi Városi Művelődési Központban, 2009. április 3-án, pénteken, 19 órakor.
A magyar irodalomban szinte példátlan sikerű regény az elmúlt években százezres példányszámban fogyott a könyvesboltok polcairól. Az elsöprő érdeklődés külföldön is a toplisták élére emelte a könyvet. Az 1942-ben íródott regény Márai legnagyobb irodalmi sikerét hozta meg.
Az egyik legkülönösebb életúttal bíró 20. századi magyar író. Már a '30-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. A '80-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
"Barátok voltunk… S meg kell ismerned most ennek a szónak teljes felelősségét. Barátok voltunk, s nincs semmi az életben, ami kárpótolni tud egy barátságért. S az önemésztő szenvedély sem tudja azt az emberi örömet nyújtani, amit egy szótlan és tapintatos barátság ad azoknak, akiket megérint erejével. Mert ha nem vagyunk barátok, te nem emeled reám a fegyvert akkor reggel az erdőben, a vadászaton. S ha nem vagyunk barátok, én nem megyek el másnap a lakásodra, ahová soha nem hívtál, ahol a titkot őrizted, a gonosz és érthetetlen titkot, mely megfertőzte barátságunkat."
"A gyertyák csonkig égnek leginkább az emberi létről szól, időtlenül. A szerelem szükségességéről és a természet kegyetlen trükkjéről, mely ellenfeleinkkel hoz össze, akiket soha nem leszünk képesek megérteni." (Carol Angier, Sunday Times)
"Márai Sándor érzéki regénye olyan, akár egy patinás régiség, magyar és bécsi helyszíneivel, a felszín alatt örvénylő feszültségével, erkölcsi és metafizikai mondanivalójának stílusos megformálásával." (The New York Times)
A történet röviden: két gyerekkori barát közül az egyik szemet vet a másik feleségére, az asszony nem áll ellen, majd elhatározzák, hogy megölik az útjukban álló férjet. A gyilkosságot azonban Konrád, a barát képtelen elkövetni, és a biblikus bűnöktől megrettenve a trópusokra menekül.
A férj fokozatosan megismeri a történetet, elhidegül a feleségétől, aki néhány év múlva – férje megvetésétől kísérve – meghal. Pontosan negyven évvel később a két barát ismét találkozik, és egy megrázó estén és éjszakán át igyekeznek (pontosabban a megcsalt férj igyekszik) megfejteni a negyven évvel ezelőtti ügyeket. A mű népszerűségét valószínűleg ez adja: egy régmúlt, férfias, becsületes, tisztességes világ felidézése, amely örökre elveszett.
