Nagy Gábor, németbányai lakos 2010 óta vezet szakrális túrákat a Bakonyban, elsősorban Bakonybélben. Gábor korábban az építőiparban dolgozott, valamint ingatlanfejlesztéssel foglalkozott, majd 2002-ben a helyi közéletbe is belekóstolt, 2005-2010 között pedig Németbányát igazgatta polgármesterként, és nagy figyelmet fordított a turizmusra.
A szakralitás, a filozófia azonban mindig érdekelte – már a 90-es években nyitott például a természetgyógyászat felé –, és a 80-as évek óta szívesen és rendszeresen járta az erdőt is, így politikai pályafutása véget értével úgy döntött, túrákat indít a Bakonyban. Kezdetben hagyományos jellegűeket, de ma már csak a szakrális túrákra koncentrál.
A Bakony ugyanis amellett, hogy egyfajta energiaközpont, amely testi-lelki felüdülést kínál, erős szakrális jelleggel bír.
Ha pedig kellő figyelemmel és nyitottsággal járjuk a természetet, rengeteg csodáját fedezhetjük fel.
„Nagyon sok olyan részlet van, amit a napi rohanásban nem veszünk észre, de ha van bennünk elég alázat, a hely sok mindenre taníthat meg bennünket – ezt én is a saját bőrömön tapasztaltam meg, a saját zarándoklataimon.”
Ezeken az utakon fedezte fel a szakrális rendszereket (amit akár szakrális földrajznak is nevezhetünk), amelyek közül az egyik legszembetűnőbb, hogy bizonyos szent helyek egy vonalban fekszenek. Így van ez a Bakonyban is, ami különös jelentőséggel bír. „Tudni kell, hogy a világ kettős rendszerre épül. Ez a kettősség megtalálható a Kárpát-medencében is. A Duna két részre osztja az országot, Felső- és Alsó-Magyarországra, a Bakony pedig utóbbinak az energetikai és szakrális központja. De ezen belül is megfigyelhető egy kettősség: a két bakonyi központ egyike Bakonybél, a másik pedig a Kab-hegy a Déli-Bakonyban. Előbbi a rendszer betápláló része, utóbbi pedig az, amelyik az energiát szétosztja. Ha végignézünk a térképen, és bejelöljük a térség fontos templomait, templomromjait, kegyhelyeit, láthatjuk, hogy szivárványszerű alakzatban mind a Kab-hegytől indul, és egy vonalban helyezkednek el.
De az is látható, hogy az ezeken a területeken található minták megfeleltethetők az égi csillagképeknek is. Erre utal a Kab-hegy régi neve is, amelyet őseink eredendően Bak-hegynek hívtak, s innen ered a Bak hona, majd a belőle lett Bakony név is.”
Mindezekről részletesebb ismereteket is kaphat az, aki részt vesz a Gábor által szervezett gyalogtúrákon. A legtöbb túra Bakonybélből indul és általában fél-egy napot ölel fel, de a megnövekedett igény miatt a jövőben várhatóan a Pilis felé is vehetjük az irányt.
A történelmi események mellett geológiáról, biológiáról, a látható dolgokról és a szakralitásról is szó esik.
Régi templomokat, bronzkori vagy annál is korábbi építményeket, romokat, kiemelt jelentőséggel bíró kőrakásokat fedezhetünk fel, miközben a táj szépsége ejt bennünket rabul.
„Bakonybél mindig is fejedelmi központ volt, ahol jelenlegi tudásunk szerint legalább 3000 éves civilizációs kulturális nyomok vannak. Nem csoda, hogy a bencések is itt vetették meg lábukat, majd Szent Gellért is hosszasan tartózkodott a faluban. Egykoron pedig itt volt a Dunántúl harmadik leggazdagabb könyvtára is.”
Gábor egyik kedvenc útja a húsvéti keresztúthoz kapcsolódik. A Szent Mauriciusz Monostortól induló túra a Szentkútnál található golgotákon át vezet, amit személyesen végigjárva érdekességekre bukkanhatunk. Ilyen például, hogy míg átlagban a golgotákat egyenes vonalban építik meg, itt spirál alakban vezet fel a hegytetőre a 14 stáció, az utolsó kettő pedig nem az út bal oldalán helyezkedik el, hanem a jobb oldalon.
„De azért is különleges élmény végigjárni ezt a keresztutat, mert a magyar nemzetnek is létezik egy üdvtörténete, ami teljes mértékben lefedi a keresztutat. Ez a történet még Attilával kezdődik, a főszereplője a Magyar Szent Korona, és napjainkig is tart. Trianon pontosan a keresztre feszítéssel állítható párhuzamba. Mert valójában ezzel a Magyar Szent Korona szakrális testét darabolták fel.” Végigjárva a keresztutat, az egyes stációknál a túra résztvevői bepillantást nyerhetnek a nemzet és a Magyar Szent Korona történelmi pillanataiba.
Az egyes túrák egyébként általában 8-10 fősek – ez az a létszám, ami mellett még nem zavarjuk egymást az elmélyedésben, amikor még lehet meditálni. A résztvevők a www.feny-ter-kep.hu oldalon tájékozódhatnak az egyes túrák időpontjáról és helyszínéről, valamint itt lehet jelentkezni is rájuk.
Gábor azt mondja, egy-egy ilyen túra jótékony hatással bír, hiszen amellett, hogy testileg is felfrissít, rendkívül kisimítja az ember gondolatait. „Nemcsak fizikálisan képes hatni rám ez a természet, de harmonikusabbá, egészségesebbé is tesz, testileg-lelkileg gyógyít, energetikailag és spirituálisan is hat rám. Vannak például olyan pontok, amelyek polaritásmentesek. A régi világban ezt béketérnek hívták, ha pedig valaki találkozik ezzel az energiamintázattal, és azt elraktározza magában, képes lesz a későbbiekben is előhívni, hogy harmonizálja az érzelmeit, akár a betegségét. Ez persze attól is függ, ki mennyire nyitott, milyen szellemi úton tart. Mindenki egy kicsit másért jön: valaki harmóniára vágyik, más a látható és láthatatlan történelmi emlékeket kutatja, más egy őt marcangoló kérdésre keresi a választ.
