2022. január 18.
//
Piroska névnap

Szakrális felfedezőút a Bakonyban

2016. március 20. 15:32
Nem kell feltétlenül Santiago del Composteláig zarándokolnunk, ha választ keresünk a bennünket feszítő kérdéseinkre, vagy ősi kegyhelyeket keresnénk fel. Elég csak körbejárnunk a Bakonyt, amelynek különleges kisugárzása biztosan nem hagy minket érintetlenül.

Nagy Gábor, németbányai lakos 2010 óta vezet szakrális túrákat a Bakonyban, elsősorban Bakonybélben. Gábor korábban az építőiparban dolgozott, valamint ingatlanfejlesztéssel foglalkozott, majd 2002-ben a helyi közéletbe is belekóstolt, 2005-2010 között pedig Németbányát igazgatta polgármesterként, és nagy figyelmet fordított a turizmusra.

A szakralitás, a filozófia azonban mindig érdekelte – már a 90-es években nyitott például a természetgyógyászat felé –, és a 80-as évek óta szívesen és rendszeresen járta az erdőt is, így politikai pályafutása véget értével úgy döntött, túrákat indít a Bakonyban. Kezdetben hagyományos jellegűeket, de ma már csak a szakrális túrákra koncentrál.

A Bakony ugyanis amellett, hogy egyfajta energiaközpont, amely testi-lelki felüdülést kínál, erős szakrális jelleggel bír.

Ha pedig kellő figyelemmel és nyitottsággal járjuk a természetet, rengeteg csodáját fedezhetjük fel.

„Nagyon sok olyan részlet van, amit a napi rohanásban nem veszünk észre, de ha van bennünk elég alázat, a hely sok mindenre taníthat meg bennünket – ezt én is a saját bőrömön tapasztaltam meg, a saját zarándoklataimon.”

Ezeken az utakon fedezte fel a szakrális rendszereket (amit akár szakrális földrajznak is nevezhetünk), amelyek közül az egyik legszembetűnőbb, hogy bizonyos szent helyek egy vonalban fekszenek. Így van ez a Bakonyban is, ami különös jelentőséggel bír. „Tudni kell, hogy a világ kettős rendszerre épül. Ez a kettősség megtalálható a Kárpát-medencében is. A Duna két részre osztja az országot, Felső- és Alsó-Magyarországra, a Bakony pedig utóbbinak az energetikai és szakrális központja. De ezen belül is megfigyelhető egy kettősség: a két bakonyi központ egyike Bakonybél, a másik pedig a Kab-hegy a Déli-Bakonyban. Előbbi a rendszer betápláló része, utóbbi pedig az, amelyik az energiát szétosztja. Ha végignézünk a térképen, és bejelöljük a térség fontos templomait, templomromjait, kegyhelyeit, láthatjuk, hogy szivárványszerű alakzatban mind a Kab-hegytől indul, és egy vonalban helyezkednek el.

De az is látható, hogy az ezeken a területeken található minták megfeleltethetők az égi csillagképeknek is. Erre utal a Kab-hegy régi neve is, amelyet őseink eredendően Bak-hegynek hívtak, s innen ered a Bak hona, majd a belőle lett Bakony név is.”

Mindezekről részletesebb ismereteket is kaphat az, aki részt vesz a Gábor által szervezett gyalogtúrákon. A legtöbb túra Bakonybélből indul és általában fél-egy napot ölel fel, de a megnövekedett igény miatt a jövőben várhatóan a Pilis felé is vehetjük az irányt.

A történelmi események mellett geológiáról, biológiáról, a látható dolgokról és a szakralitásról is szó esik.

Régi templomokat, bronzkori vagy annál is korábbi építményeket, romokat, kiemelt jelentőséggel bíró kőrakásokat fedezhetünk fel, miközben a táj szépsége ejt bennünket rabul.

„Bakonybél mindig is fejedelmi központ volt, ahol jelenlegi tudásunk szerint legalább 3000 éves civilizációs kulturális nyomok vannak. Nem csoda, hogy a bencések is itt vetették meg lábukat, majd Szent Gellért is hosszasan tartózkodott a faluban. Egykoron pedig itt volt a Dunántúl harmadik leggazdagabb könyvtára is.”

Gábor egyik kedvenc útja a húsvéti keresztúthoz kapcsolódik. A Szent Mauriciusz Monostortól induló túra a Szentkútnál található golgotákon át vezet, amit személyesen végigjárva érdekességekre bukkanhatunk. Ilyen például, hogy míg átlagban a golgotákat egyenes vonalban építik meg, itt spirál alakban vezet fel a hegytetőre a 14 stáció, az utolsó kettő pedig nem az út bal oldalán helyezkedik el, hanem a jobb oldalon.

„De azért is különleges élmény végigjárni ezt a keresztutat, mert a magyar nemzetnek is létezik egy üdvtörténete, ami teljes mértékben lefedi a keresztutat. Ez a történet még Attilával kezdődik, a főszereplője a Magyar Szent Korona, és napjainkig is tart. Trianon pontosan a keresztre feszítéssel állítható párhuzamba. Mert valójában ezzel a Magyar Szent Korona szakrális testét darabolták fel.” Végigjárva a keresztutat, az egyes stációknál a túra résztvevői bepillantást nyerhetnek a nemzet és a Magyar Szent Korona történelmi pillanataiba.

Az egyes túrák egyébként általában 8-10 fősek – ez az a létszám, ami mellett még nem zavarjuk egymást az elmélyedésben, amikor még lehet meditálni. A résztvevők a www.feny-ter-kep.hu oldalon tájékozódhatnak az egyes túrák időpontjáról és helyszínéről, valamint itt lehet jelentkezni is rájuk.

Gábor azt mondja, egy-egy ilyen túra jótékony hatással bír, hiszen amellett, hogy testileg is felfrissít, rendkívül kisimítja az ember gondolatait. „Nemcsak fizikálisan képes hatni rám ez a természet, de harmonikusabbá, egészségesebbé is tesz, testileg-lelkileg gyógyít, energetikailag és spirituálisan is hat rám. Vannak például olyan pontok, amelyek polaritásmentesek. A régi világban ezt béketérnek hívták, ha pedig valaki találkozik ezzel az energiamintázattal, és azt elraktározza magában, képes lesz a későbbiekben is előhívni, hogy harmonizálja az érzelmeit, akár a betegségét. Ez persze attól is függ, ki mennyire nyitott, milyen szellemi úton tart. Mindenki egy kicsit másért jön: valaki harmóniára vágyik, más a látható és láthatatlan történelmi emlékeket kutatja, más egy őt marcangoló kérdésre keresi a választ.

De annyi bizonyos, hogy nem hagy érintetlenül a hely.”

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Négy évtized alkotásai
Négy évtized alkotásai
Szombaton nyílt meg és február 19-ig látogatható Matzon Ákos Dekádok című kiállítása a Csikász galériában.
Lelki hullámvasútra ültet fel Az unoka című film
Lelki hullámvasútra ültet fel Az unoka című film
Deák Kristóf, Oscar-díjas rendező elsősorban élményt szeretne adni filmjeivel és a mozinézőre bízza annak eldöntését, hogy milyen következtetéseket von le egy-egy alkotása után. Az unoka című új filmjében egy nagyon is aktuális témát dolgoz fel, a nézőket pedig lelki hullámvasútra ülteti a bűnügyi thrillerben. Deák Kristóf beszélt új filmjéről, rendezői megoldásairól és veszprémi emlékeiről is.
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kápolnában állítólag a Szent Kereszt egy darabját is őrizték egykor
A csatárhegyi kis kápolna története számos érdekességet rejt magában.
A veszprémi férfi, aki továbbfejlesztette a szúdokut
A veszprémi férfi, aki továbbfejlesztette a szúdokut
Egy 9x9-es tábla, amibe megfelelően kell elhelyezni a számokat 1-től 9-ig. Ez a szúdoku, a világ egyik legegyszerűbb szabályokkal bíró logikai játéka, ami számos lehetőséget rejt magában, hogy a kreatív elmék továbbfejlesszék. A veszprémi Sótonyi Sándor több izgalmas verziót is megalkotott belőle, amivel az „év játéka” elismerést is megkapta. Vele beszélgettünk a szúdoku történetéről, a továbbfejlesztett játékairól és a versenyekről.
Háttérből dolgoznak az EKF hátterén
Háttérből dolgoznak az EKF hátterén
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program programfejlesztési csapata mellett dolgozik egy főleg veszprémi és környékbeli szakemberekből álló mérnökgárda is, akik minden energiájukat annak szentelik, hogy a város régi épületei új életet kapjanak. Úgy, hogy egyrészről megőrizzék régi patinájukat, másrészről valódi, közönségcsalogató funkciójuk legyen, nem csak 2023-ban. Az ő vezetőjükkel, Lamos Péterrel beszélgettünk akkor, amikor már elindultak az építkezések, Veszprém pedig belép az EKF-re valófelkészülés utolsó évébe.