A tihanyi apátság alapítólevele alapján vezette le a hadiúttal kapcsolatos elméletét Golarits Miklós, a Pannon Egyeten Egyetemi Könyvtár és Levéltár könyvtárosa szerdán az egyetemen megtartott előadásában.
Az állítólagos hadiút
Golarits szerint hibás az az általánosan elfogadott nézet, miszerint az 1055-ben kelt okiratban szereplő közismert magyar nyelvi töredékben Székesfehérvárra utalnak.
„Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”
Elmélete szerint a királyi vár valójában a Pilisben volt, a mai Budakalász közelében. Budakalásznál ma is működik mészkőbánya, ebből a fehér kőből készülhetett a fehér vár.
A budakalászi kőbánya közelében lehetett Fehérvár?
Golarits elmélete az alapítólevélben a tihanyi apátságnak rendelt birtokok neveinek elemzésén alapul, az érintett településnevek ugyanis mind megtalálhatók votlak a Pilisben.
A hadiút eszerint összekötötte az érseki székhely Esztergomot a királyi székhely (pilisbéli) Fehérvárral, illetve a mai Pilisszántónál elágazott a Duna felé, és az okiratban is említett Szentpéteren keresztül haladt (ez a település Golarits szerint a mai Tahitótfalu közigazgatási területén létezett), hogy összeköttetést biztosítson a váci érsekséggel.
