Nagy, csillogó-búgó kazánok, melegítők és vezetékek, fel-alá járkáló munkások - ez a látvány fogad minket a tavaly megújított telephelyen, ahol azon dolgoznak a nap minden szakában, hogy a város minden távhőt használó lakásában és intézményében legyen az igényeknek megfelelő meleg víz és fűtés. A Hőszolgáltatási Igazgatóságnak, 42 munkatársa van, több csoportban, illetve egységben szerveződve. A műszaki csoport, a hőtermelési és hőszolgáltatási csoport, melyen belül a fenntartási egység, a fűtők, az elektrikusok, a műszerészek és a diszpécserek kölcsönösen egymásra hatva és segítve látják el feladataikat. A cégen belül a beszerzési csoport ugyan nem tartozik az igazgatósághoz, de mint társszervezet az ő tevékenységük is elengedhetetlen számukra.
Hegyi Zoltán a hőszolgáltatási és hőtermelési csoport vezető és Táncsics József fenntartási egységvezető vezet minket végig a Haszkovó utcai Hőszolgáltatási Igazgatóságon. Egyből a kazánházba lépünk, ahol összesen 6 darab óriási búgó, szoba méretű, egyenként 8 megawatt teljesítményű kazán sorakozik egymás mellett. Veszprémben 3 hasonló, de kisebb teljesítményű kazánház létezik még, ezek a Cserhát, az Ördögárok és a Stadion utcában találhatók.
A Haszkovó úti fűtőműben 3 db gázmotor villamos energiát termel az országos hálózatra, melyeknek veszteséghője a kazánokban termelt hővel kiegészítve 29 kilométer hőtávvezetéken keresztül, keringető szivattyúk segítségével jut el 109 kisebb hőközpontba, ahol hőcserélőkön keresztül történik meg a hőenergia átadása a felhasználói közösség részére, így biztosítva a távfűtésbe bekapcsolt 125 épület, ezen belül 7.860 lakás és 326 egyéb felhasználó hőenergia ellátását. Ennyit a számokról.
„Nincs két ugyanolyan nap”- mondja két hegesztés között Gábor, aki fűtésszerelőként dolgozik az igazgatóságon. A fenntartási egység 9 fő fűtésszerelővel - melyből 2-3 fő felváltva ügyeleti rendszerben látja el feladatát -, valamint 1 fő lakatossal, és egységvezetővel a Hőszolgáltatási Igazgatóságon belül - Veszprém város területén – elsősorban a távhőszolgáltatás és távhőtermelés fűtésszerelés szakági feladatait látja el. Ők azok, akik bármikor ugrásra készek, ha valami meghibásodik, vagy valamit cserélni kell a rendszerben. Van, hogy „bent” javítják az eszközöket, de őket hívják akkor is, ha „ki kell menni”, és lyukas radiátort kell cserélni. A berendezések alkatrészeinek cseréjétől elkezdve a csőhálózatok hegesztéséig sok feladatot kell ellátniuk. A hozzájuk tartozó épületekben folyamatosan üzemeltetnek, javítnak, ellenőriznek, a pontos elszámolás végett időszakonként vízmérőket és hőmennyiségmérőket is leolvasnak. Nem állnak meg.
Gábor azt mondja, a munka legizgalmasabb része a helyes diagnózis felállítása egy-egy meghibásodás esetén, "ilyenkor olyanok vagyunk, mint az orvosok. Rá kell jönni, mi a hiba a rendszerben." Minden esetben el is hárítják az általuk kezelt rendszerekben a hibát, a fűtési szezonban mintegy 8-900 bejelentést kapnak, melynek 95%-a az épületek fűtési rendszeréből adódik. Ilyen a radiátor lyukadás, elzáró szerelvény meghibásodás, vízszivárgás, csőtörés, de ide tartoznak a légtelenítési problémák is. Ezekkel mind a fenntartási egység foglalkozik.
Idegenvezetőim azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a belső fűtési rendszerek az épületek és a társasházak tulajdonában vannak, tehát nekik kell megoldaniuk a kezelését, de megnyugtatnak, lehet őket ekkor is hívni, bár ekkor már átalánydíjas, vagy vállalkozási formában állnak rendelkezésre, tehát fizetni kell.
Hamarosan elérkezik május 15., vagyis a hivatalos fűtésszezon vége. Mit csinálnak ekkor? – merül fel a kérdés. Indul a szeptember 14-ig tartó karbantartási időszak, amelynek során az többek között leürítik és visszatöltik azokat a lakóépületeket, ahol erre a felhasználói berendezések felújítási és fenntartási munkák elvégezhetősége érdekében igény van. Ilyenkor kerül sor a kazánházakban, a távvezetékeken és a hőközpontokban a kisebb-nagyobb felújítási, illetve karbantartási munkák elvégzésére, mely munkálatok a karbantartási időszakot megelőző - fűtési szezonban készült - felmérések alapján végzett karbantartási terv szerint történik. A hagyományos csőszerelési és kötési technológiák, mint az ív és lánghegesztés, illetve a menetvágás mellett, egyre nagyobb teret kap a kisebb csődimenzióknál a modern szénacél technológia, ahol már préseléssel történik a csövek és az idomok egymáshoz illesztése.
Idegenvezetésünk során még bekukkantunk a laborba és a diszpécserszolgálathoz, ahol a távfelügyeleti rendszert kezelik, illetve ahová a hibabejelentések is befutnak. Táncsics József utunk végén elmondta, munkájukat akkor végzik jól, ha minél kevesebb hibabejelentést kapnak a saját rendszereik meghibásodása folytán. Ha a hőfelhasználók alkalmasint nem is látják őket, az egységük tagjai folyamatosan dolgoznak, van aki hőtávvezetéki aknában, ki egy hőközpontban, vagy kazánházban munkálkodva járul hozzá ahhoz, hogy minél zavartalanabbul működjön a város távhő-szolgáltatása.
Frissítve: 2016.05.09.