2022. augusztus 12.
//
Klára névnap

Miért jó Japánban gyereknek lenni?

2016. május 28. 17:50
A nemzetközi Gyermeknap alkalmából a japán gyermekünnepeké volt a főszerep május 28-án, szombaton a Laczkó Dezső Múzeumban. „A Japán gyermekünnepek – avagy miért jó Japánban gyereknek lenni?” című eladást Pápai-Vonderviszt Anna japanológus tartotta, aki első kézből beszélt a témáról, hiszen 3 éves korában családjával Japánba költözött és több, mint hat évet élt a szigetországban.

Japánban szinte összeszámlálhatatlanul sok ünnepet tartanak számon, a tradícionális családi, állami és vallási ünnepek mellett külön ünnepnapja van például a tengernek, a természetnek, a hulló faleveleknek, az első hóesésnek, vagy a cseresznyefák virágzásának – utóbbi a turisták körében is rendkívül népszerű.

Az előadónő három jelentősebb gyermekünnepről mesélt részletesen: 03. 03-án tartják a Lányok ünnepét, 05. 05-én a Fiúk ünnepét (ez tekinthető egyébként az általános Gyermeknapnak Japánban), 11. 15-én pedig a három-, öt- és hétéveseket ünneplik.

Pápai-Vonderviszt AnnaPápai-Vonderviszt Anna

A Lányok ünnepén (Hinamacuri) a lányos házak kézzel készített hina-babákat helyeznek el szerte a lakásban, hogy a család női tagjai egészségesek legyenek és elkerülje őket a balszerencse. Egy ilyen baba értéke forintra átszámolva többszázezres nagyságrendű is lehet, nem csoda hát, hogy anyáról lányára öröklődnek az értékes darabok. A szokás eredetileg Kínából származik, ahol régen a folyóba engedték a babákat mintegy áldozatként, mert úgy tartották, a baba elnyeli a bűnöket és a rossz szerencsét.

A Fiúk ünnepének (Tango no Sekku) célja szintén az, hogy a család fiútagjait egész életüknek szerencse, boldogság és egészség kísérje. A koi pontyokat ábrázoló papírsárkányok jellegzetes díszei az ünnepnek, ezeket általában egy hosszú rúdra kötik. A japánok úgy tartják, a ponty képes árral szembe úszni. Az a ponty, amelyik árral szemben úszik, előbb-utóbb elér egy forráshoz, ahol az égbe száll és sárkány lesz belőle: ez az erőt, a kitartást, illetve az akarat érvényesítését szimbolizálja.

A 7-5-3 fesztivál (Shichi Go San) napján a kicsiket egy shinto szentélybe kísérik a szüleik, ahol hálát mondanak az istenségeknek a gyermekekért és hosszú életért fohászkodnak számukra. A gyermekek egy hosszúkás rúd alakú cukorkát kapnak ajándékba, amely a hosszú élet szimbóluma. A tradíció a szamurájoktól ered, az ő fiaik ugyanis öt éves koruktól hordhattak először hakama-t, azaz tradicionális japán férfiruhát. A lányok esetében a szokás hét éves kortól engedélyezte az obi, japán selyemöv viselését.

Akit érdekelnek a japán gyermekjátékok és szokások, azok június 26-ig a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának vándorkiállítását is megtekinthetik, melynek címe „Papírsárkányok, pörgettyűk és babák Japánból”. A tárlat anyaga a régi japán hagyományokra visszatekintő, játékeszközöknek számító papírsárkányok és pörgettyűk, valamint a japán babakészítés remekeiből mutat be egyedülálló válogatást.

Szabó Virág
Domján Attila

További cikkek

Már virtuálisan is bebarangolhatjuk az egykori római légiós balácai villagazdaságát
Már virtuálisan is bebarangolhatjuk az egykori római légiós balácai villagazdaságát
Három év szünet után ismét látogatható a balácai római kori villagazdaság, egy új virtuális valóság fejlesztésnek köszönhetően pedig szinte a saját bőrünkön érezhetjük, milyen lehetett itt az élet a 3-4. században.
2022 az üveg éve a Laczkó Dezső Múzeumban
2022 az üveg éve a Laczkó Dezső Múzeumban
2022-ben minden hónap első szombatján az üveget ünneplik a Laczkó Dezső Múzeum látványraktárában és online felületein.
Összehangolják kutatásaikat a múzeumok
Összehangolják kutatásaikat a múzeumok
Négy intézmény, a szekszárdi Wosinszky Mór Megyei Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kezdi meg közös tudományos munkáját, hogy eredményesebben használják ki kapacitásaikat. A munkát egy kétnapos konferenciával indították el Veszprémben.
Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről
Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről
Egyéves csúszással rendezhették meg a Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozót kedden a Laczkó Dezső Múzeumban.
Veszprémbe érkezett Gábor Áron rézágyúja!
Veszprémbe érkezett Gábor Áron rézágyúja!
A had- és kultúrtörténeti szempontból is rendkívül értékes, egyedi darab rendőrautó kíséretében kedd délután érkezett a megyeszékhelyre Kecskemétről.