2023. február 6.
//
Dóra névnap

Miért jó Japánban gyereknek lenni?

2016. május 28. 17:50
A nemzetközi Gyermeknap alkalmából a japán gyermekünnepeké volt a főszerep május 28-án, szombaton a Laczkó Dezső Múzeumban. „A Japán gyermekünnepek – avagy miért jó Japánban gyereknek lenni?” című eladást Pápai-Vonderviszt Anna japanológus tartotta, aki első kézből beszélt a témáról, hiszen 3 éves korában családjával Japánba költözött és több, mint hat évet élt a szigetországban.

Japánban szinte összeszámlálhatatlanul sok ünnepet tartanak számon, a tradícionális családi, állami és vallási ünnepek mellett külön ünnepnapja van például a tengernek, a természetnek, a hulló faleveleknek, az első hóesésnek, vagy a cseresznyefák virágzásának – utóbbi a turisták körében is rendkívül népszerű.

Az előadónő három jelentősebb gyermekünnepről mesélt részletesen: 03. 03-án tartják a Lányok ünnepét, 05. 05-én a Fiúk ünnepét (ez tekinthető egyébként az általános Gyermeknapnak Japánban), 11. 15-én pedig a három-, öt- és hétéveseket ünneplik.

Pápai-Vonderviszt AnnaPápai-Vonderviszt Anna

A Lányok ünnepén (Hinamacuri) a lányos házak kézzel készített hina-babákat helyeznek el szerte a lakásban, hogy a család női tagjai egészségesek legyenek és elkerülje őket a balszerencse. Egy ilyen baba értéke forintra átszámolva többszázezres nagyságrendű is lehet, nem csoda hát, hogy anyáról lányára öröklődnek az értékes darabok. A szokás eredetileg Kínából származik, ahol régen a folyóba engedték a babákat mintegy áldozatként, mert úgy tartották, a baba elnyeli a bűnöket és a rossz szerencsét.

A Fiúk ünnepének (Tango no Sekku) célja szintén az, hogy a család fiútagjait egész életüknek szerencse, boldogság és egészség kísérje. A koi pontyokat ábrázoló papírsárkányok jellegzetes díszei az ünnepnek, ezeket általában egy hosszú rúdra kötik. A japánok úgy tartják, a ponty képes árral szembe úszni. Az a ponty, amelyik árral szemben úszik, előbb-utóbb elér egy forráshoz, ahol az égbe száll és sárkány lesz belőle: ez az erőt, a kitartást, illetve az akarat érvényesítését szimbolizálja.

A 7-5-3 fesztivál (Shichi Go San) napján a kicsiket egy shinto szentélybe kísérik a szüleik, ahol hálát mondanak az istenségeknek a gyermekekért és hosszú életért fohászkodnak számukra. A gyermekek egy hosszúkás rúd alakú cukorkát kapnak ajándékba, amely a hosszú élet szimbóluma. A tradíció a szamurájoktól ered, az ő fiaik ugyanis öt éves koruktól hordhattak először hakama-t, azaz tradicionális japán férfiruhát. A lányok esetében a szokás hét éves kortól engedélyezte az obi, japán selyemöv viselését.

Akit érdekelnek a japán gyermekjátékok és szokások, azok június 26-ig a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának vándorkiállítását is megtekinthetik, melynek címe „Papírsárkányok, pörgettyűk és babák Japánból”. A tárlat anyaga a régi japán hagyományokra visszatekintő, játékeszközöknek számító papírsárkányok és pörgettyűk, valamint a japán babakészítés remekeiből mutat be egyedülálló válogatást.

Szabó Virág
Domján Attila

További cikkek

A múzeumok éjszakáján nyit újra a Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumok éjszakáján nyit újra a Laczkó Dezső Múzeum
Egry József életét és munkásságát bemutató időszakos kiállítással nyitja meg kapuit 2023 nyarán a Laczkó Dezső Múzeum – ismertette a terveket Péterváry-Szanyi Brigitta igazgató hétfőn.
Már virtuálisan is bebarangolhatjuk az egykori római légiós balácai villagazdaságát
Már virtuálisan is bebarangolhatjuk az egykori római légiós balácai villagazdaságát
Három év szünet után ismét látogatható a balácai római kori villagazdaság, egy új virtuális valóság fejlesztésnek köszönhetően pedig szinte a saját bőrünkön érezhetjük, milyen lehetett itt az élet a 3-4. században.
2022 az üveg éve a Laczkó Dezső Múzeumban
2022 az üveg éve a Laczkó Dezső Múzeumban
2022-ben minden hónap első szombatján az üveget ünneplik a Laczkó Dezső Múzeum látványraktárában és online felületein.
Összehangolják kutatásaikat a múzeumok
Összehangolják kutatásaikat a múzeumok
Négy intézmény, a szekszárdi Wosinszky Mór Megyei Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kezdi meg közös tudományos munkáját, hogy eredményesebben használják ki kapacitásaikat. A munkát egy kétnapos konferenciával indították el Veszprémben.
Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről
Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről
Egyéves csúszással rendezhették meg a Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozót kedden a Laczkó Dezső Múzeumban.