– Korábban már hallhattunk róla, hogy a VKSZ Zrt. a várossal együttműködve Smart City modell megvalósításán dolgozik. Milyen jövőképet fest ez Veszprémben?
– A Smart City modell alapvetően a polgárok életfeltételeit könnyítő beavatkozásokat, igen markáns részben a városüzemeltetéssel összefüggő közszolgáltatások intelligens megoldásokkal való gazdagítását célozza meg. Mindez magában foglalja az okos mobilitást, környezetet, társadalmat, gazdaságot, valamint az okos kormányzást. Ha konkrét példákkal akarjuk szemléltetni, a helyi közlekedés fejlesztése kapcsán megemlíthetjük az igény alapú, szenzoros érzékelés alapján történő parkolási rendszer kialakítását, az elektromos töltőállomások megjelenését, a tömegközlekedési eszközök e-biciklikkel, elektromos buszokkal való részbeni kiváltását. Ez utóbbi jól példázza, hogy a Smart City célja a fenntarthatóság is, hiszen ha vannak olyan buszaink, amelyek nemcsak kevésbé légszennyezők, de az utakat sem terhelik meg, máris költséget spórolunk. Másrészt az is fontos észrevétel, hogy ebben a modellben az egyes elemek szorosan összefüggnek. Ha hasznosítjuk a megújuló energiákat, van biomasszánk, napelemünk, táplálni tudjuk az elektromos közlekedési eszközöket. De kiterjeszthetjük ezt az intézményüzemeltetés, a távhő területére is: okos mérési rendszerek kialakításával akár fizikai beavatkozások nélkül is jelentős megtakarításokat érhetünk el. Fontos lenne okos gazdaság kialakítása, amely nagy hangsúlyt fektet a K+F+I projektekre, előtérbe helyezi az innovációt, és platformot teremt a start-upok létrejöttének és sikeres működésének. Az okos kormányzás célja, hogy biztosítsa a Big Data rendszerek hozzáférhetőségét, ezáltal lehetővé tegye például az e-ügyintézés, az e-szolgáltatások rendszerét. Az okos társadalomban pedig többek között a jóléti megoldások is biztosítottak, gondolok itt az időskorúak ellátására, vagy biztonsági kamerák révén a közbiztonság javítására.
– Milyen előzményre tekint vissza a Smart City modell?
– A Smart City ma már egy évtizedes modell, amelyet részben a kényszer szült. A fő motiváló erő az volt, hogy olyan intelligens megoldásokat találjunk, amelyekkel optimalizálhatók, racionalizálhatók az üzemeltetéssel összefüggő feladatok, valamint mérhetők a folyamatok, és olyan adatok nyerhetők ki, amelyek imputot biztosítanak a következő fejlesztésekhez. Fontos a rendszerek összekapcsolása is. Egy város életében elengedhetetlen a közvilágítás korszerűsítése, de ma már ennek túl kell mutatnia azon, hogy kicseréljük az izzókat energiatakarékosra. Helyette helyezzünk a villanyoszlopokra szenzorokat, amelyek elemzik a fényerőt, és ahhoz mérten állítják be a világítást. Vagy éppen alkalmasak elektromos töltőállomásként, mérik a légszennyezettséget, a károsanyag-kibocsátást, megmutatják, mikor kell beavatkozni. Segítheti a közlekedésszervezést is azzal, hogy érzékeli, hol vannak csomósodások a városban, adatokat szolgáltat a hókotró gépeken található fedélzeti számítógép felé, és eligazítja a sofőrt, hol kell megtisztítani az utakat. De ha már a közlekedésnél tartunk, intelligens városkártya vagy applikáció révén az is megoldható lenne, hogy a ténylegesen megtett kilométer fejében kelljen megfizetni a menetjegyet.
– Veszprémben milyen feltételek teszik lehetővé a modell megvalósítását?
– Veszprémben már az Integrált Területfejlesztési Stratégia készítésekor nagyon sok olyan intelligens megoldásra irányuló ötlet született, amelyek a Smart City modell alapját képezhetik. Később ezt országos szinten is elemezték szakértők, ami alapján a támogatott városok közül Veszprém a második helyre került.
– Rendkívül szerteágazó a program, de nyilván minden egyszerre nem valósítható meg. Hogyan alakulnának az egyes állomások?
– Először a közvilágítás és az energiagazdálkodás, illetve a közlekedés fejlesztése lenne célszerű, talán ezek a legkomplexebb és leginkább átjárható rendszerek. Majd szép fokozatosan jöhet a többi. Mindennek persze feltétele és része is a társadalom aktív bevonása, megfelelő szintű edukációjuk és disszeminációjuk. Okos város ugyanis nem tud létrejönni felkészült polgárok nélkül. Horizontális együttműködések, a közösségi kohézió, a szolidaritás erősítése szükséges – ez nagyon fontos a városlakók számára mind a hitelesség, mind az identitás vonatkozásában. A VKSZ Zrt. ezért is hirdette meg 2016-ban, hogy aktívan együttműködik az akadémiai és a civil szférával. Egyik partnerünk a Szent István Egyetem, emellett több mint 20 helyi civil szervezettel folytatott tárgyalás után már az is körvonalazódik, milyen fejlesztésekben tudunk együttműködni.
– Például?
– Jelenleg a zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatban tűztünk ki terveket. Veszprémben rengeteg zöldfelület, közterület van, de mindenre nincs kapacitásunk, a civilek tudása viszont kiválóan becsatornázható. Védnökségi programban folyamatosan pályázhatnának ezeknek a területeknek a gondozására, amihez mi szakembereket, eszközöket és lehetőségeinkhez mérten növényeket biztosítunk. Ez azért is jó, mert a civilek Veszprém-identitását erősíti, hogy a városért tettek.
– Összességében tehát a Smart City modell megvalósulását a VKSZ Zrt. felügyelné?
– Mivel az innovatív megoldások elsősorban a városüzemeltetéssel kapcsolatosak, ezért a szolgáltatások a mi égiszünk alatt zajlanának, de természetesen a konkrét tervek megvalósításához, az előrelépéshez nagyon fontos a társadalmi összefogás is.
– Várhatóan mikor indulna a program?
– Egyelőre az előkészítő szakaszban tartunk, tervezünk, dokumentumokat készítünk, keressük az újszerű és előremutató technológiákat. Ez alapfeltétele a modellnek. Másrészt a Smart City programnak nagyon komoly financiális háttere van. Az egyes fejlesztések ütemezése attól függ, milyen forrásokat sikerül bevonnunk – pályázati vagy magántőkét. Ha viszont egyszer beindul a program, nincs megállás.
Veszprém Portré / vportre.hu
Bertalan Melinda
Fotó: Babják Tamás
