A lányok kint tartózkodása idején Görögországban egységesen a krízis uralkodott. Tavasszal arról szóltak a hírek, hogy több, mint 11 ezer migráns érkezett az Égei-tenger keleti részén fekvő görög szigetekre.
A görög kormány becslése szerint 8200 rendőrre és civil segítőre lenne szükség országszerte a bevándorlók regisztrálásához, biztonságuk szavatolásához, élelmezésükhöz és egészségügyi szükségleteik kielégítéséhez. Magyarország és Szlovákia is küldött rendőri segítséget Athénba.
Rengeteg emberi jogokkal foglalkozó civil szervezet aktivizálta magát, a menekültek pedig élnek is lehetőségeikkel, sokan fordulnak hozzájuk segítség reményében. Forroová Simona a pireneuszi kikötőben felállított menekülttáborba látogatott önkéntesként. A táborban akkor közel 1000 fő tartózkodott nem megfelelő körülmények között, a tömegre pedig mindössze 15 önkéntes segítő jutott. Minimális zöld övezet és árnyak híján elképzelhető, milyen szag és hőség lehet a táborban, amely nem csak kellemetlen, de veszélyes is: fertőzések melegágya.
Simona gyerekekkel játszott és angolul tanította őket, illetve ételt osztott a táborozóknak. A feladat kimerítő volt. „Egy időben kellett az ételt kiosztanom a családnak, megnézni a regisztrációs lapjukat, hogy tényleg a táborban laknak és mindeközben megvédeni az ételt, mivel mindenki éhes és előszeretettel emelnek el többet, mint szabadna.” – árulta el Simona.
A helyzet jelenleg ellenőrzés alatt áll, a helyi szervezetek és rendőrség megbirkózik vele, de a hőség miatt a helyzet aggasztó. Még több illegális bevándorlóra számítanak. Nagyon nehéz megállapítani ki az, aki ténylegesen háborús városból menekült el, vagy csak a tömeggel jött a jobb és szebb jövő reményében. A 21 éves veszprémi egyetemista találkozott olyan gyerekekkel, akik lassan egy éve nem járnak iskolába. A kommunikációt nehezíti, hogy egy kilenc fős családban átlagosan egy ember tud megszólalni angolul, és általánosságban hiány mutatkozik a tolmácsok iránt.
„A táborban nagyon sok elválasztott családtaggal is találkoztam, akinek a fele már Németországban van: Szeretném kihangsúlyozni, hogy találkoztam olyan családokkal is, akik teljesen a felhők felett élnek, nem a realitás talaján. Csak a tömeg miatt indultak el, és a végcél számukra Kanada, Ausztrália, de – ahogy ők fogalmaztak - ha ott nem érzik jól magukat, akkor jó lesz Németország is."