Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Elhunyt Esterházy Péter

2016. július 14. 19:04 // Forrás: MTI / Petőfi Irodalmi Múzeum / Fotó:Nyugat.hu
Meghalt Esterházy Péter - közölte az MTI-vel a család és Magvető Kiadó. Az író csütörtökön, a délutáni órákban hunyt el.

A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján olvasható életrajza szerint Esterházy Budapesten született 1950. április 14-én. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett (szakdolgozatának címe: Optimum binary search trees), és egyetemi diplomáját hasznosítva a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig, azóta szabadfoglalkozású író. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

A hetvenes években indult írónemzedék jelentős tagja. Szellemi elődeit a Nyugat–Újhold (Kosztolányi–Ottlik) vonalon jelöli ki. Műveiben a posztmodern próza számos sajátsága fellelhető (idézet- és utalástechnika, önreferencialitás, metanyelvi kiszólások stb.).

Fotó: Nyugat.huFotó: Nyugat.hu

Munkásságát két fő műve tagolja három részre.

A Termelési-regény (kisssregény) (1979), ez az ironikus-szatirikus kettős regény emelte Esterházy Pétert a kortársi élvonalba. Párhuzamosan íródik az alapvetően önéletrajzi regény és a regény önéletrajza: a regény regénye. Mindez egy „főszöveg” és az – egyébként jóval nagyobb terjedelmű – jegyzetapparátus formáját veszi fel, létrehozva ezzel egy sajátos, posztmodern jellegű intertextuális erőteret.

Hasonló törekvések jellemzik második fő művét, a Bevezetés a szépirodalomba című írásműsorozatot is. Képregénytől anekdotagyűjteményig, automatikus írásműtől cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható benne, olyan klasszikus avantgárd gesztusok is, mint Ottlik Géza Iskola a határon című regényének lemásolása egyetlen papírlapra.

Nagy feltűnést keltett és sok találgatásra adott okot a Csokonai Lili név alatt megjelent fiktív önvallomás (Tizenhét hattyúk, 1987), amelynek hőse, Weöres Sándor Psychéjének mai utódja, stilizált XVII. századi nyelven mondja el merőben mai történetét. A nyolcvanas évek vége felé Esterházy Pétert egyre inkább foglalkoztatja a Kosztolányi-féle értelemben vett hírlapírás. A Hrabal könyvében (1990) a főszereplő (és narrátor) saját felesége, címzettje pedig (a „második személy”, akihez az első beszél) Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991), e sajátos, többrétegű utazóregény újabb nyitást jelent Esterházy Péter pályáján.

A Harmonia caelestis (2000) továbbra is szövegdarabokat, családtagokat, hagyományokat kelt életre – az ismétlődés legkülönbözőbb alakzataiban. A Harmonia – a Termelési-regényhez hasonlóan – két részből áll, melybe az európai történelem minden fontos és igen sok lényegtelennek tűnő megtörténtként tanult és kitalált eseménye belefér. Ez a hagyomány azonban nem önmagától keletkezik, csakis e regény kedvéért jön így létre. A figurák ismétlődő szövegelemekből, közmondásokból, beszédmódokból létesülnek, így Esterházy újraírja, de le is rombolja a családregényt. A Javított kiadásban (2002) úgy íródik bele az Esterházy-szövegbe az apa ügynöki jelentése, mint egy számítógépes programba a vírus, amely végül felfalja a programot – így nagy erővel jelenik meg a fikció a fikcióban, valóság a fikcióban gondolatköre.

Könyvei szinte a világ minden nagyobb nyelvén olvashatók.

Fontosabb díjak, elismerések:

  • 1977 – Elsőkötetesek Díja (Művészeti Alap)
  • 1980 – a Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia)
  • 1981 – Aszú-díj (Mozgó Világ)
  • 1983 – Füst Milán-jutalom
  • 1984 – Déry Tibor-jutalomdíj
  • 1986 – József Attila-díj
  • 1986 – Örley-díj
  • 1988 – Vilenica-díj (Szlovénia)
  • 1990 – Krúdy Gyula-díj
  • 1990 – Az Év Könyve Jutalom
  • 1992 – a Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíja
  • 1992 – Ordre des Arts et des Lettres, lovagi fokozat (Franciaország)
  • 1993 – a Római Irodalmi Fesztivál Díja (Premio Opera di Poesia)
  • 1993 – a Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíja
  • 1994 – Ordre des Arts et des Lettres, tiszti fokozat (Franciaország)
  • 1994 – Szabad Sajtó Díj
  • 1995 – a Magyar Művészetért Alapítvány díja
  • 1995 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja
  • 1995 – Björnson-díj (Norvégia)
  • 1996 – Kossuth-díj
  • 1996 – Szép Ernő-jutalom
  • 1998 – Vilenica-díj (Szlovénia; másodszor)
  • 1999 – Az Év Embere-díj (Magyar Hírlap)
  • 1999 – Osztrák Állami Díj
  • 2001 – Magyar Irodalmi Díj
  • 2001 – Márai Sándor-díj
  • 2001 – Gundel Művészeti Díj
  • 2002 – Herder-díj
  • 2003 – Ordre des Arts et des Lettres, parancsnoki fokozat (Franciaország)
  • 2004 – a német könyvszakma Béke-díja (Frankfurti Könyvvásár)
  • 2004 – Pro Europa-díj
  • 2004 – Grinzane Cavour-díj
  • 2006 – Prima Primissima-díj
  • 2006 – Bari-díj
  • 2006 – Neruda-díj (Olaszország, Nápoly)
  • 2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)
  • 2007 – Grinzane-Beppe Fenoglio-díj
  • 2008 – A Magyar Kultúra Követe
  • 2009 – Húsz Éves a Köztársaság Díj
  • 2009 – Manes-Sperber Irodalmi Díj (Ausztria)
  • 2011 – AEGON Művészeti Díj
  • 2012 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

(Az életrajzot Kappanyos András írta, kiegészítette Balogh Endre.)

vehir.hu
további cikkek
Papírra vetették a veszprémi amatőr költők szárnypróbálgatásait kultúra Papírra vetették a veszprémi amatőr költők szárnypróbálgatásait Antológiát jelentetett meg a Veszprémi Művészetek Háza a Költőtoll Irodalmi Kör amatőr szerzőinek verseiből. ma 12:24 Grace és Gloria: A szeretet mentőöve a halál árnyékában kultúra Grace és Gloria: A szeretet mentőöve a halál árnyékában Tom Ziegler amerikai drámaíró műve különös érzékenységgel beszél az elmúlásról, a gondoskodás szerepéről és arról, hogyan képes két idegen ember egymás lelki támaszává válni a legnehezebb pillanatokban. Az előadás Grace, az idős parasztasszony és Gloria, a New Yorkból hazatérő, nagy karriert befutott önkéntes szociális munkás kapcsolatát mutatja be – két élet találkozását, amelyet a halál közelsége tesz még élesebbé és még emberibbé. Az előadás bemutatója december 13-án lesz a Veszprémi Petőfi Színházban, a darabot Máté P. Gábor rendezte. tegnap 22:35 Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Life&Style Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Azt gondoljuk, hogy ismerjük a jazzt? A zenészek közti titkos összekacsintásokat, a füstös klubokat, a dallamokba rejtett érzelmeket? Aligha! Borbély Mihály, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas jazz-zenész megtanított rá, hogy ez a műfaj valójában nem misztikum, hanem a legőszintébb emberi gesztusok zenévé formálása, ahol kétszer nem tudnak eljátszani ugyanúgy egy dalt sem, még a legnagyobb zenészek sem. tegnap 1:26

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.