A konferenciát az Oktatási Hivatal Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központjának szervezésében, szeptember 2-án, 14 órakor rendezték meg a Hangvillában.
Az új tanév kezdetéhez kapcsolódó rendezvény célja a tavalyihoz hasonlóan most is az votl, hogy a résztvevők hiteles és átfogó információkat, szakmai támogatást kapjanak a tanévhez kapcsolódó főbb feladatokról és a jogszabályi környezet változásairól.
Az EMMI és az OH illetékes vezetői jelenlétükkel igyekeztek elősegíteni a köznevelési intézmények szakszerű, jogszerű működését, valamint megkönnyíteni a felkészülést a változásokra.
Némedi Lajos alpolgármester ünnepélyes megnyitójában hangsúlyozta, Veszprém jövője ugyanolyan fényes, mint a múltja. Egy város életében rendkívül fontos szerepet játszik az oktatás, így hát meg kell őriznünk annak színvonalát, hogy a megyeszékhely továbbra is bíztató kilátások elé nézzen.
Sipos Imre helyettes államtitkár a köznevelés helyzetét, fejlesztési irányait ismertette. Előadásában három nagy területre tért ki: a oktatási hivatal aktuális helyzetére, a végrehajtott feladatokra, illetve a 2014-től 2020-ig tartó Európai Uniós pályázati időszakra.
Úgy véli, ahhoz, hogy az oktatási ügyek átláthatóbbá váljanak, az oktatási hivatalon belül egy kisebb csapatnak kell végezni a feladatokat. Szeptember második felére tervezik a köznevelési kerekasztal ülését. A helyettes államtitkár a különböző munkacsoportok tevékenységének támogatására és közös munkára kérte a jelenlévőket.
Tavasz környékén rengeteg kérés jutott el a minisztériumhoz, amelyek a tananyag és a tanórák csökkentésére irányultak. Sipos Imre szerint az azonnali kerttanterv módosítást lehetetlen lett volna eszközölni, a hivatal azonban azóta több, mint 380 tanterv ajánlást dolgozott ki, amelyek a kerettanterv súlytalanítását és a diákok tehermentesítését célozzák.
A helyettes államtitkár szót ejtett még a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejéről, a státuszszámításról, ezzel kapcsolatban nem módosult a szabály. A nyugdíjas kollégák tovább foglalkoztatásának ügyében a helyettes államtitkár szerint a pedagógiai elveket kell figyelembe venni, mindenekelőtt azt, hogy diák, szülő és oktató sem sérülhessen egy kolléga nyugdíjazásakor.
A minőségi munkavégzés díjazása kapcsán a parlament megszavazta, hogy az egyes intézmények vezetői dönthetnek arról, hogy melyik oktató mekkora prémiumban részesül.
A minősítési keresztám továbbra is érvényben van, eszerint a pedagógusok előmenetelüknek megfelelően kapnak béremelést. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőknek tíz százalékos béremelést biztosít a kormány.
Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető a 2016/17-es tanévre vonatkozó aktualitásokról beszélt. Előadásában elmondta, hogy az EMMI hírei ismét megjelentek a kormányzati portálon. Ezzel, illetve egy tanévkezdő kiadvánnyal igyekeztek felkészíteni az oktatás szereplőit a változásokra.
A nemzeti köznevelésről szóló törvényben számos módosítás történt mind miniszteri, mind kormányzati szinten. A változások egy részét a köznevelési kerekasztal javaslatai nyomán alkalmazták. A törvénymódosító csomag a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján szükséges, a gyógypedagógiai neveléssel és oktatással kapcsolatos, illetve az egyéb, kisebb horderejű, ám a mindennapi gyakorlatban fontos módosításokat tartalmaz.
A főosztályvezető beszélt arról is, hogy átteintik a KLIK működését, 2017. január elsejétől pedig tankerületi és oktatási központok jönnek létre. Az 58 tankerületi központ önálló költségvetéssel fog működni.