A Veszprémi Törvényszék és a Laczkó Dezső Múzeum együttműködésének köszönhetően 2015-ben vált látogathatóvá a veszprémi Várbörtön mínusz harmadik emelete. Kedden az állandó kiállítás egy új emlékszobával is bővült tisztelgésként városunk bátor lányai és asszonyai előtt.
Némethné dr. Szent-Gály Edit, a Veszprémi Törvényszék elnöke elmondása szerint a törvényszék és a múzeum együttműködésének köszönhetően a mínusz harmadik emelet méltó helye lett az igazán fontos pillanatok bemutatásának, így például a veszprémi nők hősiességének.
Már csak azért is gyümölcsöző ez a megállapodás, mert Veszprém forradalmárait sem kerültél el a koncepciós perek és a bebörtönzés. A Várbörtön ma emléket állít a meghurcoltaknak, mert – ahogy azt elnök asszony hangsúlyozta – múlt nélkül nincs jövő.
Brányi Mária alpolgármester szerint szép és tartalmas emlékévet tudhatunk magunk mögött. Igyekeztünk egy kicsit másképp, személyesebben emlékezni és tisztelegni a történelem tanulságtevői előtt - mondta el az alpolgármester, aki arra is emlékeztetett minket, hogy a magyar történelem tragikus eseményei mellett bőven akad dicsőséges pillanat is, amelyeket ugyancsak emlékezetünkbe kell vésnünk.
S. dr. Perémi Ágota, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója elnök asszonnyhoz hasonlóan örül annak, hogy a nagyközönség is bepillanthat a bebörtönzöttek és meghurcoltak életébe. 1956. december 6-án veszprémi nők, asszonyok egy csoportja fekete ruhát öltött. Kezükben fekete és nemzeti színű lobogókkal utcára vonultak, és némán tiltakoztak a szovjet megszállás ellen.
A gyengébbik nem képviselői azon a napon bátran és teljes elszántsággal néztek szembe a szovjet tankokkal.
Perémi Ágota köszönetét fejezte ki a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesületnek, amiért minden évben megemlékezik ezekről a büszke nőkről.
Gyermekként sok történetet hallottam az 1956-os eseményekről. Persze nem a forradalomról beszéltek a szüleim, az nem lett volna biztonságos. A históriák a jeges árvízről szóltak, a forradalomról pedig csak jóval később szereztem tudomást – emlékezett vissza Markó György történész, aki azt is hozzátette: fejében azóta is összekapcsolódik a szabadságharc és az árvíz.
Hiszen az áradás megmutatta azt, hogy a megzabolázottnak hitt folyó is átszakíthatja a gátakat, mint ahogy egy nemzet is fellázadhat az eltipró hatalom ellen. Ez történt 1956-ban. A magyar nők ott voltak a harcokban, és ott voltak a megtorlásban is mindvégig büszkén, magyarként. Tisztelet illeti őket és köszönet.