A munkáltatói kerekasztal célja az volt, hogy összehozzák az egyenlet két szereplőjét, azaz a vállalkozásokat és az iskolák munkatársait, megosszák egymással a jó gyakorlatokat és tisztázzák a felmerülő problémás kérdéseket.
A szakemberhiány ugyanis minden területen óriási, és ma már nemcsak Budapesttel, de a nagyobb városokkal is versenyezni kényszerülünk. Olyan szakemberek, fiatalok kellenek tehát, akik az iskolapadból kikerülve egyből „hadra foghatók” és itt maradnak – mondta el Gulkai László iskolaigazgató.
A beszélgetésen így értelemszerűen a legnagyobb hangsúlyt a szakma elvégzésével kapcsolatos tudnivalók és a tanulói munkaszerződéssel járó juttatások kapták, melyekről Szedmák Péter szakképzési tanácsadó tartott útbaigazítást.
Nappali képzésben ma 25 éves korig, egyébiránt pedig életkori határ nélkül ingyenesen 2 szakmát lehet megszerezni. Ezt diplomát követően is megtehetjük, hiszen az nem számít szakmának, ám a második szakmát csak az elsőt lezáró sikeres vizsgát követően és felnőttképzésben lehet elvégezni.
A duális képzésnek köszönhetően pedig a tanulói munkaszerződéssel kapcsolatos juttatások mindkét esetben járnak. A jelenlegi szabályok szerint a vállalkozások a minimálbér 15 százalékát kötelesek fizetni a gyakorlaton lévő tanulóknak, ettől az összegtől csak felfelé lehet eltérni, és az első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig jogosultak rá a diákok.
A bérért ugyanakkor komolyan meg kell dolgozni, a rendszer ugyanis „bünteti” azokat, akik nem jól teljesítenek és az egyik félévben megbuknak. Amennyiben ez félévkor történik, úgy a folyamatosan járó béremelést nem kell teljesítenie a vállalkozásnak, ha pedig év végén bukik meg a tanuló, a következő félévre megfeleződik az összeg, s később csak erre jön rá az emelés – magyarázta Szedmák.
Érdemes tudni, hogy a korábban csak nyári gyakorlatra szóló együttműködési megállapodás ma már a tanulószerződés keretén belül megoldható, előbbi után viszont nem kell adózni. A tanulóknak mindemellett egyéb juttatások is járnak, így kedvezményes étkezés, felelősségbiztosítás és útiköltség-térítés is – ez utóbbi alatt a cégtől való utazás díját kell érteni.
A szakma tanulása ugyanakkor nem csak az ifjúság számára lehet kifizetődő. Sokan már munka mellett ülnek be ismét az iskolapadba, néha önszántukból, néha azért, mert a jogszabályok megkövetelik, hogy a munkavállaló tudását egészítse ki egy papírral, vagy új ismeretekkel. A juttatások ilyen esetben is járnak, ahogy a munkabérrel és a tanulói fizetéssel kapcsolatos járulékok (pl. nyugdíj) is.
A gyakorlati megvalósítás viszont már kicsit nehézkesebb, hiszen ha valaki nem a saját munkahelyén belül, 6 óra munkaidő +2 óra gyakorlat formában végzi el azt, hanem egy másik üzemen, igencsak bonyolult az idővel zsonglőrködni. A jövőben éppen ezért a cégeknek arra kell figyelniük, hogy összehangolják az oktató- és a munkahelyek rendjét.
