Nos, minderre egy csapásra választ kaphattunk ma délelőtt. Szakavatott hegymászók, barlangkutatók lelkes csoportja szállta meg a kutat, s kezdett előbb műszeres méréseket, majd elkövetkezett a várva várt „leszállás”. A Mélykutató ifjú tudósa, Doktor János kötélhágcsón ereszkedett alá egy homlokára erősített kamerával. A fentiek – ekkor már ezernyire nőtt a bámészkodók száma – az apátság falára kivetített képeken és óriás plazmatévéken nézhették az eseményt. Gyorsak voltak a televíziósok is, s csakhamar megjelent a város mindhárom csatornájának tévéstábja, akik élőben közvetítették a nagy merülést (az ismétlésre ma este 20 órakor kerül sor).
Az első meglepetés tíz méteren érte a kutatókat. Ekkor talált ugyanis a leereszkedő tudós egy vasajtót, rajta a felirattal: „Készíttette Felkopa Zállad Kr. e. 50-ben.” Az ajtót – az ismeretlen kódú számzár miatt nem sikerült még kinyitni, de rövidesen az egyetem számítás-technikusai veszik kezelésbe a technikai csodát.
A kutatás további fázisában két beomlott alagutat is találtak 35 méteren, majd a kút alján 5 köbméternyi törmeléket és aprópénzt. Ezeket össze is számolták, s nem kevesebb, mint 93 ország aprópénzét lelték meg. Ezek közül a legritkább a skót nullapennys, melyből – értéke miatt – mindössze egyetlen példányt készítettek. Mától a veszprémi Numizmatikai Múzeumban látható a ritka érme. Emellett összeszámoltak ötmillió egy- és kétforintost – a felhozatal óta eltelt másfél óra alatti inflációt is belekalkulálva – százezer Ft értékben. Ezeket nejlonzacskókban a parkoló automaták mellé helyezik ki, így is segítve a pénzváltás gondjain.
A kutatók nem találtak egyetlen emberi maradványt sem, jóllehet, többen úgy sejtették, hogy a veszprémi vár legendás kapitányát, Prém Vesztegnyőt a törökök ide dobták.
