Az egyetemen három előadást rendeztek meg a zsúfolásig megtelt konferenciateremben az év elején beiktatott amerikai elnök politikájával kapcsolatban.
- Dr. Kalmár Zoltán: Az új amerikai kül- és biztonságpolitika
- Dr. Czeglédi Sándor: Nyelv, oktatás, bevándorlás
- Dr. Szentgyörgyi Szilárd: Tények vs. Kommunikáció
Éppen száz éve annak, hogy egy különös esemény felforgatta a világot: a cári Oroszországban forradalmi változások történtek. Amit Trump elkezdett, az is egyfajta forradalomként értelmezhető – fogalmazta meg hipotézisét dr. Kalmár Zoltán. Ahogy az oroszországi forradalom, úgy az új amerikai elnök is gyökeresen szakított a korábbi rendszerrel. Trump rendszere az Obama-kormány politikájának totális tagadására épül. Óriási különbség persze az, hogy a bolsevikok erőszakos úton jutottak hatalomra, míg Trumpot demokratikus úton választották meg.
Dr. Kalmár Zoltán
Trump az elszigetelődés külpolitikáját folytatja: a nemzetközi szervezetekben redukálják az amerikai szerepvállalást – például felülvizsgálják, hogy szükség van-e a békefenntartó missziókban való részvételre. Moratóriumot hirdettek többoldalú szerződések megkötésére, és megszüntetik az ún. demokrácia-exportot, ami Wilson elnöksége (1913-1921) óta gyakorlat az amerikai külpolitikában.
A két legnagyobb kérdés, hogyan hat a kormányváltás a kínai és orosz kapcsolatokra?
Kína és az Egyesült Államok között gazdasági problémák vannak – Trump szerint a kínaiak „megerőszakolták az amerikai gazdaságot” –, és tény, hogy a jüan alacsony árfolyama valóban a kínai exportőröknek kedvez. Trump protekcionista gazdaságpolitikája deglobalizációs trendet indított el, az elnök pedig kivonult a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből, ami a kínaiak elszigetelését szolgálta volna. Trump ezzel esélyt adott a kommunista Kínának a globális gazdasági vezető szerepre.
Dr. Czeglédi Sándor
A kampányidőszakban Trumpot sokáig a Kreml amerikai elnökjelöltjeként aposztrofálták, ami valószínűleg nem igaz, de ő volt a kisebbik rossz Oroszország számára. Trump és Putyin között nem elvi közeledés volt a kampányidőszakban, hanem egy érdekszövetség: mindketten Hillary Clinton vereségét szerették volna elérni. Mind Trump mind Putyin harcot folytat a nyugati liberális filozófia ellen, ugyanakkor Amerika mindenképp zavaró tényező Oroszország számára, hiszen a republikánus többségű Kongresszus harcias oroszellenes politikát vár el a kormánytól. Érdekütközések várhatók Szíria, Irán esetében és a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban is.
Dr. Czeglédi Sándor a nyelvek szempontjából vizsgálta Trump első hónapját, és azt elemezte, hogy milyen lehetőségei vannak az új kormánynak az angol mint hivatalos nyelv szövetségi szintű bevezetését szolgáló törvény elfogadtatására. Ezt a törvénytervezetet évtizedek óta nem sikerült átverni a Kongresszuson és a Szenátuson – mert csak a republikánusok támogatják –, így ha Trump ideje alatt sikerülne, az nagy republikánus sikernek számítana.
Dr. Szentgyörgyi Szilárd
Dr. Szentgyörgyi Szilárd Trump kommunikációját elemezve kijelentette: az új elnök másként beszél, mint bármely más, angol nyelvterületen működő közszereplő. Kritizálják szókincse, szóismétlései, csapongó mondatszerkezetei miatt.
Az előadások után közös beszélgetésre volt lehetőség.
