A tanévnyitót megelőző sajtótájékoztatón az alapítvány, a rektori vezetés és a kancellária átfogó helyzetképet adott: hol tart ma az egyetem a felvételi számok, a kutatási-innovációs projektek és az infrastrukturális fejlesztések terén, valamint milyen irányba bővül a képzési portfólió az elkövetkező hónapokban.
Dr. Birkner Zoltán kuratóriumi elnök arra emlékeztetett, hogy a modellváltáskor megfogalmazott cél – vagyis az intézmény láthatóságának, méretének és szakmai súlyának érezhető növelése – az elmúlt évek következetes munkájával kézzelfogható eredményeket hozott. A normál eljárásban 2087 felvett hallgatóval zárt az egyetem, a pótfelvételin több mint négyszáz jelentkező közül további 303 diák érkezett, a posztgraduális és doktori képzésben belépőkkel együtt így a friss évfolyamok létszáma a 2400-as sávba emelkedett, amihez hozzászámítva a már itt tanulókat a teljes hallgatói állomány a hétezres tartományban mozog. A kuratóriumi elnök szerint az intézmény négy év alatt egy alsó értékről stabil középméretű kategóriába lépett, a piaci részesedés a korábbi 2,5 százalékról 4,6 százalékra nőtt, a hallgatói érdeklődés szélessége pedig jól mérhető abban, hogy az újonnan indított szakok – például a pszichológia – mellett a hagyományos erősségek is felfelé ívelnek, így a műszaki informatika, a programozói területek és a gazdálkodási-menedzsment képzés is erős évet zárt. ú
Hosszabb távon a stratégiai cél nyolcezer fős stabil hallgatói törzs elérése, ennek eszköze az erős nemzetköziesítés, a külföldi hallgatói arány tudatos emelése és az új tanulási utak felépítése.
Dr. Abonyi János rektor a doktori képzések dinamikájáról beszélt: a doktori iskolák felvételi számai összességében húsz százalékkal nőttek, és elindult az ország első, nemzetközi mintákra épülő DBA-doktori iskolája is, ahol huszonegy hallgató kezdte meg tanulmányait. A rektor kiemelte a CheMonitor névre keresztelt fejlesztést, amely mesterséges intelligenciát használ a kemoterápiás kezelések hatékonyságának előrejelzésére tüdőrák esetén; a projekt bekerült az EIT Jumpstarter 2025 programba, ami azt jelzi, hogy a kutatói közösség nemcsak laboratóriumi szinten hoz új megoldásokat, hanem az európai innovációs térben is versenyképes ötletekkel lép fel, perspektívát teremtve további együttműködésekre és finanszírozásra.
Csillag Zsolt kancellár a működés emberközpontú oldalát emelte ki. A veszprémi alsó kampuszon átadott pihenőszoba kifejezetten a sajátos szükségletű hallgatók számára készült, nyugodt, akadálymentes környezetet biztosít a regenerációhoz és a tanuláshoz, ami jól mutatja, hogy az infrastruktúra-fejlesztés nem merül ki látványos beruházásokban: a mindennapi jóllétet segítő, aprólékosan megtervezett részletekben is testet ölt. A kancellár által vázolt fejlesztési menetrend része a nagykanizsai tudományos park átadása, amely jövő tavasszal zárul, és víztechnológiai fókuszú kutatási-oktatási bázissal bővíti az intézményi portfóliót; mindez olyan regionális kapacitást ad az egyetemnek, amely a céges együttműködések és a gyakorlatorientált képzés szempontjából is vonzó.
A vezetők részletesen beszéltek a rövid ciklusú tanulási lehetőségek kitáruló világáról. A mikrotanúsítványok rendszere – amely európai adatbázisban nyilvántartott, hordozható és a munkaerőpiacon könnyen igazolható kompetenciákat jelöl – új belépési pontokat hoz létre a középiskola utáni első lépcsőtől a már tapasztalt szakemberek továbbképzéséig, és ezzel olyan hallgatói rétegeket kapcsol be, amelyek korábban nehezebben találtak utat a felsőoktatásba. A tervezett kínálatban lesznek célirányos, harminc-negyven órás, digitális és menedzsment témákra épülő kurzusok, amelyek gyorsan hasznosítható tudást adnak, és amelyek a nemzetköziesítés új csatornái lehetnek, hiszen egyszerre szólítják meg a régió vállalatait és a határokon túli érdeklődőket.
A lendület nem csak a felvételi számsorokban és a tantermi világban érhető tetten. A Pannon Egyetem idén harmadik alkalommal rendezte meg Balatonalmádiban a Solar Boat Challenge hazai futamát, ahol az intézmény saját fejlesztésű napelemes hajója ismét a mezőny élén végzett; ez a versenysorozat egyszerre látványos technológiai bemutató és egész éves projektmunka terepe a mérnök-informatikus hallgatóknak, akik valós fejlesztési ciklusokban, csapatban dolgoznak, miközben a fenntartható megoldásokkal ismerkednek. A város és az egyetem számára rangot adó esemény volt a 63. Közgazdász Vándorgyűlés is, amely több száz résztvevőt vonzott, és amelyen a pénzügyi-közgazdasági élet legfontosabb hazai szereplői cseréltek eszmét; az ilyen fórumok egyszerre erősítik a szakmai beágyazottságot és építenek kapcsolatot a közgazdasági felsőoktatás, a jegybanki és vállalati szereplők között.
A hallgatói élet a tanév első heteiben különösen sűrű programokkal indul. A gólyatábor már lezajlott, szeptember 22. és 25. között pedig újra készülnek: kulturális programokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, koncertekkel és közösségi eseményekkel, a hét végén a Kutatók Éjszakájával. Ez az a pillanat, amikor az újonnan érkezők ténylegesen felfedezik a várost és a kampuszokat, és amikor kialakulnak azok a kapcsolódási pontok, amelyek a következő évek szakmai és közösségi élményeit meghatározzák. A vezetés ezt a közösségi dimenziót stratégiai tényezőként kezeli, mert a megtartás legalább annyira múlik a jó hallgatói élményen és a személyes támogatáson, mint az oktatásszervezési hatékonyságon.
A számok mögött ott áll a szervezeti munka: egységesített márkaeszközök, professzionális beiskolázási kampány, célzott középiskolai jelenlét, az Európai Egyetemi program keretében zajló kiterjedt kapcsolatépítés, több száz helyszíni kitelepülés országszerte, erős közösségimédia-jelenlét és olyan lobbi-jelenlét, amely a döntő időszakokban képes fókuszáltan megszólítani a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A vezetők értékelése szerint ez a módszeres építkezés magyarázza, hogy a felvételi érdeklődés szélessége – az információkérések és regisztrációk nagyságrendje – olyan szintre jutott, amelyre több mint egy évtizede nem volt példa, s amelyből középtávon is stabil beiskolázási bázis építhető.
A Pannon Egyetem tehát olyan tanévbe lép, ahol a hallgatói létszám további bővítése és a nemzetközi jelenlét erősítése mellett a doktori képzések diverzifikációja, a mikrotanúsítványos rövid programok felfuttatása, a tudományos parkokhoz kötődő alkalmazott kutatások és az emberközpontú működés aprólékos fejlesztése együtt rajzolják ki az intézmény pályáját.
Ha a most felvázolt irányok a tervezett ütemben haladnak, a nyolcezres stabil hallgatói bázis elérhető célnak látszik, az európai láthatóság erősödésével és a régiós partnerségek mélyülésével pedig az egyetem olyan pozíciót foglalhat el a hazai felsőoktatási térképen, amely hosszú távon is versenyképes, és amelyben a tudományos kiválóság, a gyakorlati alkalmazhatóság és a hallgatói jóllét egymást erősítve ad választ a szektor kihívásaira.



