KÖZÉP SZINT
A legnagyobb változás a középszintű írásbeli vizsgát érinti, ahol a feladatlap a szövegértési és a szövegalkotási részek mellett egy új elemmel, a gyakorlati szövegalkotási feladattal is gazdagodik. Ez lehet egy kérvény, panaszlevél vagy éppen motivációs levél megírása, a diákok ugyanakkor választhatnak, hogy a gyakorlati szövegalkotási feladatot készítik el, vagy egy rövid érvelést írnak. A korábbi szövegalkotási feladatok közül ugyanis az érvelés kikerült, a továbbiakban csak egy mű elemzése vagy az összehasonlító műelemzés közül választhatnak a vizsgázók.
A tartalmi átalakulás az időkeretet is érinti: a szövegértésre és a gyakorlati szövegalkotásra együttesen másfél óra áll rendelkezésre, míg a szövegalkotásra két és fél óra.
Fontos változások lesznek az értékelésben is. Maximálisan továbbra is 100 pont érhető el a vizsgán, a helyesírási hibákért és a csúnya írásképért a továbbiakban viszont nem jár pontlevonás (korábban 15, illetve 3 pontot lehetett ezzel veszíteni.) Az új rendszerben tehát a következő a felosztás: 40 pontot ér a szövegértés, 10-et a gyakorlati szövegalkotás, szintén 40-et a szövegalkotás – amelyből 25 pont adható a tartalomra és 15 a nyelvi vonatkozásokra –, a fennmaradó 10 pontot pedig az olvasható írásképért és a jó helyesírásért lehet kapni.
Úgy tűnik, a változások a hétköznapi praktikum felé közelítik az írásbeli vizsgát, ami akár azt is jelentheti, hogy a szövegértés során tanulmány vagy irodalmi részlet helyett mindennapi szöveget olvashatunk – hogy ez mennyire pozitív vagy negatív, az kérdéses.
Ami a szóbeli érettségit illeti, a négyes szempontrendszer alapján felosztott tételek között továbbra is megtalálható 6 kötelező magyar szerző (Petőfi, Ady, Arany, Babits, Kosztolányi, József Attila) neve az életművek között (a témakör új neve „kötelező szerzők”), a portrék és látásmódok kategóriában viszont 7-ről 6-ra csökkent a tételek száma (a két kategóriából egy lett „választható szerzők” néven), míg a világirodalmat taglaló tételek száma 2-ről 3-ra nőtt. Emellett továbbra is egy tétel szerepel a kortárs irodalom témakörben, 2 a színháztörténetet taglalja, egy az irodalom határterületeit, a regionális kultúra, interkulturális jelenségek kategória pedig kiegészül a határon túli magyar irodalommal.
A nyelvtan tételek esetében az eddig megszokott 6 kategória továbbra is marad (stilisztika, retorika, szövegtan, nyelvtörténet, nyelvi szintek, kommunikáció), az ember és nyelv és nyelv és társadalom témakörök azonban összeolvadnak ember és nyelvhasználat néven. Mind a hét témakörből minimum kettő, de maximum négy tétel emelhető ki.
A legfontosabb módosulás a szóbeli érettségi esetében a pontozásban történt. Míg korábban a rendszer egyben kezelte az irodalom és nyelvtan feleleteket, mostantól 25 pont jár az irodalom feladat tartalmi részére, 10 a nyelvtanéra, az előadásmódra pedig a korábbi 25 helyett csak 15 adható, így jön ki a maximális 50 pont.
EMELT SZINT
Az értékelésbeli logikai változás az emelt szintű szóbeli érettségin is megfigyelhető, ahogy a témakörök hangsúlyainak változása is hasonló, illetve az egyik kortárs irodalmi tétel helyett itt is megjelenik az „interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom” témakör.
Az írásbelit illetően viszont már több a változás. Az eddigi rendszer szerint a diákoknak egy 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kellett kitölteniük, valamint a szövegalkotási feladat részeként három szöveget kellett megírniuk: egy műelemző, egy reflektáló és egy gyakorlati szöveget. Ez pontszámban 25-20-15-ös arányt jelentett, a rossz helyesírásért pedig ugyanúgy pontlevonás járt.
Az első részt nem érinti komoly változás, mindössze új nevet kapott, most nyelvi-irodalmi és szövegértési feladatsornak hívják, de a gyakorlatban tulajdonképpen már eddig is az új névnek megfelelően alakult a feladatsor. A gyakorlati szövegalkotás kikerülése viszont nagy könnyebbséget jelent, hiszen az emelt szintű írásbeli érettségi legnagyobb nehézsége az volt, hogy 4 óra alatt három különböző és viszonylag nagy lélegzetvételű szöveget kellett megalkotni a műveltségi feladatsor mellett, mostantól viszont csak egyszer kell „gondolatot váltani” a szövegalkotásban. Ez természetesen a pontozás változását is jelenti: 30 pont kapható a műelemző szövegért, 20 a reflektáló szövegre, 10 pedig a jó helyesírásért és olvasható írásképért jár.
Király Viktor szerint a változások összességében könnyebben teljesíthetővé teszik az érettségit, noha az első pár évben az újdonságból fakadó drukk miatt ez nem biztos, hogy így is tűnik majd. Hosszú távon viszont egyszerűsödik az érettségi, ami az emelt szintű magyar esetében nem is baj, eddig ugyanis az eredmények alapján jóval nehezebbnek tűnt a többi tantárgyhoz képest.
