A középszintű érettségit évről évre érik kritikák – hol azért, mert túl könnyűek a feladatok, hol azért, mert túl nehezek. Schultz Zoltán szerint ez csak nézőpont kérdése. „Minden iskolában ugyanazt a feladatsort írják, vannak intézmények, aminek a diákjai könnyebbnek érzik, és vannak, ahol nehezebbnek. A Lovassy tanulói jól teljesítenek a középszintű érettségin, de felkészülés nélkül sehol nem lehet megoldani a feladatokat.” Hozzátette: az országos eredményeket vizsgálva nem jelenthető ki, hogy a feladatsor nagyon könnyű lenne.
Fotó: Babják Tamás / vportre.hu
A HVG által évente összeállított középiskolai rangsorban rendre előkelő helyen szereplő Lovassy diákjai közül sokan tesznek emelt szintű vizsgát, elsősorban azokból a tárgyakból, amelyeket a felvételi során pontokra válthatnak. ”Az érettségi vizsgák körülbelül negyede az, amit emelt szinten tesznek le a diákjaink” – árulta el az igazgató. A legnépszerűbb tárgyak a matematika, a biológia, fizika, informatika és a német nemzetiségi nyelv- és irodalom. Nem véletlen, hogy a vizsgajelentkezésnél a felvételi követelményeket szem előtt tartva döntenek a tanulók: a gimnáziumból a jelentkezők 95 százaléka a felsőoktatásban folytatja tanulmányait, csak egy-két olyan tanuló akad minden évben, aki meg sem próbálkozik a jelentkezéssel.
Fotó: MTI
Az érettségi azonban nemcsak a diákoknak ad feladatot: az intézményt is logisztikai kihívások elé állítja. Reggel hét óra körül vehetik át az érettségi tételeket, amiket aztán az iskolába visszatérve bonthatnak fel. A Lovassy több tárgyból – matematika, fizika, német nyelv és irodalom, angol nyelv, informatika, földrajz, fizika, francia – emelt szintű vizsgákat is szervez, ezeken a napokon a különböző szinten vizsgázó diákokat az épület különböző részeiben helyezik el, már csak azért is, hogy ne zavarják egymást, hiszen a középszintű vizsga jellemzően hamarabb véget ér. A diákok fél nyolcra érkeznek, az ügyelő tanárok a tantermekben ellenőrzik a tanulók személyazonosságát, ekkor bontják fel a feladatsorokat tartalmazó borítékokat is, és nyolc órától indulhat a feladatmegoldás.
Fotó: MTI
A felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendelet értelmében 2020-tól a felsőoktatási felvételi alapkövetelménye lesz a nyelvvizsga. Megkérdeztük Schultz Zoltánt arról is, hogy ez a változás miként befolyásolja majd a diákok helyzetét? „A felsőoktatásba bekerült diákok jelentős része nem rendelkezik nyelvvizsgával, ebből is látszik, hogy lesznek olyan intézmények és tanulók, akiknek ez nehézséget okoz majd. A mi diákjainknak ez kicsi valószínűséggel okozhat problémát, hiszen az összes képzésünk nyelvi előkészítővel indul, a diákjaink túlnyomó többsége rendelkezik nyelvvizsgával – nemcsak középfokúval, hanem felsőfokúval is –, mire elhagyja az iskolát. A végzősökre vetítve átlagosan másfél nyelvvizsga jut egy diákra, tehát úgy gondolom, hogy nem a nyelvi előkészítőkkel rendelkező iskolákban fog ez problémaként felmerülni.”
