„Háziorvosnak lenni az egyik legszebb hivatás. Nemcsak a beteg egészségének visszaszerzéséért felelünk, de egy családorvosnak a megelőzésben is óriási szerepe van, tulajdonképpen ő a beteg első vonalbeli segítsége” – mondja az Ördögárok utcában praktizáló Berki Emília háziorvos, belgyógyász szakorvos, felhívva arra is a figyelmet, hogy ezt jó lenne tudatosítania is a lakosságnak. „Ma már minden háziorvos szakorvos, hiszen a szakvizsgát le kell tenni, a kollégák jól képzettek, rendszeresen járunk továbbképzésekre is. Fontos lenne, hogy aki valamilyen problémával küzd, az hozzánk forduljon elsőként, ne sarlatánoknál próbálkozzon. Egy háziorvos is szinte majdnem mindent meg tud oldani – a prevenció mellett megállapítja a diagnózist és segít. Persze tudni kell, hol van a tudományunk határa, olyan esetben további szakorvosi vizsgálatot igénylünk.”
Egyből beutalót kérni az orvostól azonban szakmailag indokolatlan, főleg, hogy kijelenthetjük, az alapellátás a legköltségkímélőbb. Arról nem is beszélve, hogy egy családorvos praktizálása során rendkívül személyes kapcsolatot képes kialakítani a betegekkel, ismeri a szociális helyzetét, és egy idő után akár ránézésre képes felállítani az aktuális kórképet, így sokkal hatékonyabb segítséget nyújthat.
Ez mindkét félnek sokkal jobb. „Háziorvosként minden nap érzem, hogy szükség van rám, és szerencsére nagyon jó befolyást tudok gyakorolni a betegeimre is – meséli Berki Emília. – Én azt vallom, egy háziorvos nagyon jól érezheti magát a körzetében, ha rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, idővel és kellő gondossággal jár el.”
Elöregedő orvos generáció
Kihívás persze akad a háziorvosi rendszer előtt. „A kompetenciánk még nem teljes, ezen mindenképpen jó lenne javítani. Szakvizsgával rendelkező orvosként ne kelljen elküldenem a beteget a szakorvoshoz egy olyan gyógyszerért, amit én is felírhatnék neki kedvezményesen, vagy pelenkáért az urológiára, csak azért, hogy ő azt adminisztratívan jóváhagyja. És jó lenne az is, ha nemcsak a szakrendeléseken szűrhetnének, hanem mi is, hogy aztán a gyanús eseteket továbbküldhessük. Ez lenne a legegyszerűbb.”
De sokat számítana az is, ha minden háziorvos külön rendelővel rendelkezne. Közös rendelőben ugyanis könnyen összefolynak a rendelések, és nem jut idő mindenre. Veszprémben ezt illetően egyébként nagyon jó a helyzet, az Ördögárok utcát leszámítva gyakorlatilag mindenhol különválasztották a rendelőket.
Ennél súlyosabb problémát jelent azonban az utánpótlás hiánya. 100 rezidens szakvizsgásból csak 80 kerül ki körzetbe, a jelenlegi háziorvosi korfa pedig meglehetősen aggasztó: a 60 év felettiek aránya 43%, miközben 2200 orvos dolgozik a nyugdíjkorhatáron túl, akik hamarosan kiléphetnek a rendszerből. 54%-kal csökkent a 35 év alattiak száma, 34%-kal a 41-60 év közöttieké, a 60 év felettieké viszont 15%-kal nőtt, a 70+-osok aránya pedig 80-90%-kal. Még mindig sokan mennek ki külföldre, szellemi javainkat igyekeznek elcsábítani, és ha nem változik a helyzet, néhány év múlva komoly nehézséget fog okozni az orvoshiány.
Fény az alagút végén
Berki Emília ennek ellenére bizakodó, mert úgy látja, az utóbbi időszakban nagyon sok, a rendszert segítő kormányzati döntés született. Ilyen például a praxisvásárlás támogatása, amely igencsak ösztönző lehet a rezidenseknek.
„Én még alanyi jogon kaptam a praxisjogot, a lányomnak, Szeles Réka doktornőnek viszont már vennie kellett. Ma pedig amennyiben egy orvos meghal és a hozzátartozók nem találnak a helyére fél éven belül utódot, elvesztik a praxisjogot, nem fogják tudni eladni. Éppen ezért a kormány 4 millió forint vissza nem térintendő támogatást nyújt a praxisvásárláshoz, az összeg azonban az évek számával növekszik. Ahol egy praxis már egy éve üres, ott 10 millió forintra nő a támogatás, 2 év esetén 12 millióra, majd 14-re, 5 év esetében pedig már 20 millió forint jár, cserébe pedig hat évet kell eltölteni az adott helyen. Ez hatalmas lehetőség, a falusi orvoslástól pedig egyáltalán nem kell tartani, hiszen ma már jól járhatók az utak, adott az infrastruktúra.”
Az elmúlt időszakban jelentős összegek jutottak műszerfejlesztésre is, az egyéni igények szerint tudtak beszerezni az orvosok EKG gépet, számítógépet, vagy amire éppen szükségük volt. Emellett a finanszírozásban is történt előrelépés. 2016-tól kezdve minden évben 10 milliárd forintot fordít a kormány a háziorvosok finanszírozására, ami havi szinten egy főre lebontva 130 ezer forint pluszt jelent. „Ez nagy segítség, és ha jövőre is megkapjuk a támogatást, már elég szépen fog haladni a finanszírozásunk, és nem kell azon vacillálnunk, hogy mindenre jusson, és még talán egy tisztességes nyugdíjra is elegendő lesz” – mondja Berki Emília.
A doktornő belgyógyász szakorvosként nagy reményeket fűz a 3. szűrőprogram, a vastagbél-szűrés elindulásához is. A vastagbél tumorok előfordulása ugyanis a 2. leggyakoribb a rosszindulatú megbetegedések között, ami nagy terhet ró mind a sebészekre, mind a betegekre. Így viszont két lépcsőben szűrhetnek majd az 50-70 évesek körében, és remélhetőleg időben felfedezik a betegséget.
Novembertől várhatóan életbe lép az e-recept is. Ez nagymértékben tehermentesíti az orvosokat, ráadásul sokkal átláthatóbb lesz a rendszer is, hiszen az egyes szereplők tudni fogják, ki milyen gyógyszert írt fel a páciensnek. Az átláthatóságot és a diagnózis könnyebb felállítását szolgálja az EESZT, azaz az elektronikus egészségügyi szolgáltatótér felállítása is, ami során a beteg minden adatát számítógépre viszik, így mindenki pontosan látja, a kezelő orvos milyen diagnosztikai eszközökkel dolgozott, vagy éppen milyen terápiát javasolt.
A segítő szakmákban ugyanakkor természetesen nemcsak az anyagi támogatások, a hatékony rendszer fontos, de az is, hogy az orvosnak legyen ideje kikapcsolódni. Kiváltképp, hogy a várható élettartam kitolódásával feltételezhetően a páciensek száma is megnövekedett.
„Valóban, elég sok beteget látunk el egy nap, általában 45-65 főt – válaszolja a kérdésemre a doktornő. – De ez nagyon különböző leterheltséget jelent, mert aki csak a receptjéért jön, azt nyilván gyorsabban el tudjuk látni. És az is nagy segítséget jelent, hogy a központi ügyeletet már egy külön szervezet végzi. Kétségtelenül jobb lenne, ha napközben sem kellene sürgősségi feladatokat végezni, mert egy zsúfolt rendelőt néha nehéz ott hagyni.” Ettől függetlenül úgy látja, van idő a kikapcsolódásra, ő például rendszeresen jógázik, színházba, koncertekre jár, kollégája teniszezik.
Berki Emília szerint egyébként a központi támogatás mellett a veszprémi vezetőkre is számíthatnak, amikor fejlesztésekről van szó, az egészségügyre is odafigyelnek, a körzet képviselőjéhez, Ovádi Péterhez is bátran fordulhatnak.
Jelenleg éppen rendelő felújítások zajlanak, például a Dózsavárosban, a Táncsics utcában, de az egészségház is szépen épül a Kabai utcában. Közvetve pedig az olyan lépések is nagyon sokat segítenek, mint a kerékpárutak létesítése, amelyek mozgásra sarkallnak, vagy a chipsadó bevezetése, a dohányzás szigorítása, a sószegény étrend bevezetése, a hal áfájának csökkentése. „Nagyon sokat fejlődött a háziorvoslás, és még sokat kell fejlődnie – mondja Berki Emília –, de én úgy gondolom, jó úton haladunk.”
