2020. augusztus 5. // Krisztina névnap

100 éve született a háromszívű Serényi István

2017. június 1. 4:30
Az egykori veszprémi atlétát manapság nem sokan ismerik, pedig sorra nyerte a futóversenyeket, amikből később kamatoztatni is tudott. A második világháború idején hírlapíró volt, kényszermunkára ítélték, majd az USÁ-ba szökött, ahol ’56 idején tüntető akciókkal hívta fel magára a figyelmet. A magyar emigráció egyik legkiemelkedőbb alakjának tiszteletére szerdán rendeztek emléknapot a Wartha Vince utcai stadionban.

A Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club (VEDAC) rendezett atlétikai emlékversenyt a száz éve született Serényi István tiszteletére, amelyet Némedi Lajos nyitott meg. Az alpolgármester köszöntőjében Serényit háromszívű embernek nevezte; „egy Veszprémért, egy a sportért, egy pedig a nemzet szabadságáért dobogott”- mondta.

Némedi LajosNémedi Lajos

Serényi István

Serényi 1917 decemberében élet-halál harcot vívva született, a napvilágot meglátva percekig nem kapott levegőt. Az orvosnak percekig a lábánál fogva kellett lógatnia és paskolgatnia, hogy megmeneküljön.

A középiskolában sem volt még egyértelmű, hogy sportoló lesz belőle, ugyanis felmentése volt testnevelésből. Egy iskolai sportversenyen azonban 800 méteren mégis rajthoz állt, és mindenkit lefutott. Ettől kezdve sorra nyerte a futóversenyeket, egymás után háromszor kapta meg a legtöbb bajnoki címet megszerző sportolónk járó MOVE-díjat.

A második világháború idején kezdett újságírással foglalkozni, a veszprémi püspök, Mindszenty József lapjának főmunkatársaként. A háború után cikkei miatt börtönbe zárták, miközben az 1948-as londoni olimpiára készülő csapatba is beválasztották. 1949-ben elhagyta Magyarországot, Salzburgba menekült, ahol kőművessegédként dolgozott. Ausztriában megbízták az amerikaiaknak szóló napilap terjesztésével.

Az osztrák államszerződés megszületésekor 1955-ben úgy döntött, az amerikaiakkal megy, feleségével New Yorkban telepedett le. Itt tizennégy évig dolgozott egy optikai üzemben, majd egy olyan divatárut forgalmazó üzletben, ahol Muhammad Ali, Ingrid Bergman és a Kennedy család tagjai vásároltak. Az 1956-os forradalom leverése után döntött úgy, hogy hazáját és a magyarságot fogja szolgálni élete végéig.

Serényi István. Fotó: tvn.hu

A magyar szabadságharcot elfojtó Hruscsov 1959-es látogatásakor azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy bekötötte a Szabadság-szobor szemét, hogy „ne lássa ezt a szégyent”, Miss Liberty szeme elé hét méter széles fekete selyemfátylat kötözött.

1960-ban azzal került be a hírekbe, hogy Nixon elnökválasztási kampányának keretében a New York-Washington távot „Remember Hungary” feliratú pólóban futotta végig, hogy „a Fehér Házig vihesse a rab nemzetek üzenetét.” A memorandumot át is adta Nixonnak, akkori alelnöknek. Élete legnagyobb kihívása azonban az volt, hogy egyfajta Forrest Gumpként 5000 kilométert gyalogolt San Fransisco és New York között, hogy emlékeztesse a világot Magyarország sorsára. Ez 74 nap alatt sikerült neki, a korábbi rekord 77 nap volt.

1970-ben turnézni indult Dél-Amerikába, hogy a magyar igazságot hirdesse, munkásságát később maga Nixon és Reagan is elismerte. Az 1988-as európai körútja során trianoni és erdélyi memorandumokat adott át vezető állami személyeknek.

A "Remember Hungary" pólóban

Élete során négy földrész több mint negyven országában futott, mint mondja egy korábbi interjúban, elsősorban a szülőhazájáért. Serényi István 70 évesen ment nyugdíjba, 2013-ban hunyt el. Ebben az évben a nemzet érdekében teljesített kiemelkedő szolgálataiért a Magyar Becsület Rendtől a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg. Az egykori sportolót és diplomáciai harcost Veszprémben helyezték örök nyugalomra.

Ge. Á.
Domján Attila
2020. augusztus 5. // Krisztina névnap