73. éve számoljuk a katasztrófát, ami a magyar zsidóság történelmében bekövetkezett: 1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot, megkezdődött a nyilasok rémuralma és ezzel együtt több százezer zsidó deportálása, egyenesen a halálba. Veszprém és környéke sem úszhatta meg a tragédiát – rájuk, az ártatlanul szenvedőkre emlékeztek ma a város több pontján az önkormányzat és a Veszprémi Zsidó Hitközség szervezésében.
A brutális kivégzések mindössze pár hónap alatt lezajlottak, nagy hiba és bűn lenne azonban félrevezetni magunkat és átírni a történelmet, csak egy rövid időt és néhány embert okolni a történtekért. Mert a gyűlölet a két világháború között, a 30-as években, sőt, a numerus clausus törvény elfogadásával már 1920-ban elkezdődött – fogalmazott az eseményen tiszteletét tevő Josef Amrani izraeli nagykövet. – Holott a rasszista törvényeket sosem szabadna igazságként kezelni, és aki ezt elfelejti, annak a történelem sosem bocsát meg.
Emlékeznünk kell a múltbéli események jó és rossz oldalára is, hogy levonhassuk a tanulságokat, és hogy a jövő generációi elé tárhassuk az igazságot. Takarások, csúsztatások nélkül. Miközben tiszteljük a Holokauszt veszprémi és Veszprém környéki áldozatait, gondoljunk arra is, hogy voltak, akik hátat fordítottak a szenvedőknek, úgy vélekedve, hogy mindez csupán gazdasági bojkott. Nem az volt.
Erkölcsi felelősségünk azonban nem csak a zsidóságra terjed ki, észre kell vennünk mások szenvedését is. Mert mindnyájan Isten képére lettünk teremtve, függetlenül attól, hogy zsidók, keresztények vagy muszlimok vagyunk – figyelmeztetett a nagykövet.
A vallási megkülönböztetés veszélyeire tért ki beszédében Porga Gyula polgármester is. A zsidóság tragédiája egész Magyarország tragédiája volt, hiszen egy olyan társadalom, amely önmaga legjobbjaira, felnőttek mellett apró gyerekekre, a jövő zálogaira támad, maga a földi pokol. Sokan mégis hittek és reménykedtek, hogy nem történik meg a legrosszabb – akkor is, amikor a halálvonatok felé meneteltek. Mégis megtörtént.
Égbekiáltó bűn volt, amit elődeink akkor tettek, éppen ezért kötelességünk, hogy meghalljuk az áldozatok néma sikolyát és kegyelettel megőrizzük az emléküket. Nekünk, élőknek megadatott, hogy a közös főhajtás után az égre tekintsünk, és az eszünkbe véssük, hogy az előítéletek, az irigység olyan tragédiákhoz vezet, amelyek képesek egy egész nemzetet megroppantani, és amelyeket nem szabad megengednünk – zárta gondolatait a polgármester, ami után a jelenlévők a Holokauszt-kapunál elhelyezték az emlékezés köveit és koszorúját.
Az eseményen a Veszprémi Hit Gyülekezet fiataljai működtek közre.