A magyar zenei élet megkerülhetetlen szereplői. Aki nem hallotta őket, az vagy nem érdeklődik az ilyen zene iránt, vagy nagyon fiatal, vagy nagyon idős. Az egy hetes és 86 éves rajongóval is rendelkező 17 éves Quimby két hete egy hosszabb, eléggé zúzos koncertműsorral érkezett Veszprémbe.
- Mi az, ami elsősorban hat a zenétekre?
Kiss Tibi: - Az élő környezet. A teljesen hétköznapi dolgoktól elvont fogalmakig, álmokig, szürreális élményekig minden megérinthet. A dalok is sokféleképpen íródnak: szűkebb értelembne a fejemben, de ez is lehet vezetés vagy séta közben. Az egyik nagyon jó helyzet a félálom, jártam már úgy, hogy azt mondtam magamnak, majd megjegyzem, aztán reggelre persze elfelejtettem. Ezért általában odakészítem a telefonom vagy egy füzetet.
- Előfordult már, hogy egy-egy rajongó extrémebb módon akarta felhívni magára a figyelmet?
- Volt már olyan, hogy sajnálatos módon megsérült valaki a koncertünkön. Neki küldtünk pólót, kisebb vigasz ajándékokat. És nyilván vannak olyan dolgok is, amiket nem mesélünk el, mert az bizalmas, és a magánéletünkhöz tartozik. Ezt mindenkinek a legvadabb fantáziájára bízzuk.
- Tervezitek, hogy az interneten ingyenesen elérhetővé teszitek a zenéteket?
- Nagyon sokan már most is így jutnak hozzá. Nem küldjük rájuk a kutyákat, hiszen ma ilyen világot élünk, benne van a pakliban. Mi magunk is élünk ezzel a lehetőséggel, és a közönséget sem rójuk meg azért, hogy ezt teszi. Jó az, hogy szabadon tud terjedni a muzsika, ugyanakkor a stúdiómunkákat csak az eladott lemezekből, a kiadó, szponzorok, mecénások segítségével tudjuk fedezni. Nem tudom, hogy az olvasók tudják-e hogy egy kék bálna borjú egy óra alatt négy kilót hízik. Csak azért mondom, hogy valami hasznos információt is közöljek, ne csak ilyen emocionális enyelgéseket hallassak.
- ???
- Az a helyzet, hogy túlságosan információkkal zsúfolt világban élünk, és sokszor úgy érzem magam, ahogy más ember is: mint a libák, amiket az idős nénik tömtek faluhelyen. Így vagyunk mi tömve információkkal. Sokszor émelyítő arra gondolni, hogy bármit még befogadjak. Ezért nem is szeretném az embereket traktálni semmivel, de szívesen elbeszélgetek velük, ha látom a nyitottságot a szemükben.