- Honnan jött az alapítvány ötlete?
- Az egész mögött személyes indíttatás áll, ugyanis én is voltam hosszabb ideig beteg. Amikor kórházba kerültem, egy nagyon támogató környezet vett körül és rengeteget segítettek. Mindez motivált abban, hogy megtaláljam a módját, hogyan lehet segíteni azokat, akik most vannak ebben a helyzetben. Sokáig orvosnak készültem, de rájöttem, hogy nem kell feltétlenül annak lennem, hogy segíteni tudjak. Most pénzügy-számvitel szakon végeztem a Corvinuson, a szakleírás szerint könyvelőnek kellene lennem, vagy akár dolgozhatnék bankban is – persze leegyszerűsítve – de a lényeg, hogy nem feltétlenül determinálja a szakválasztás a jövőnket. Az Amigos ötlete 3 éve jutott eszembe, akkor 10 közeli barátommal kezdtünk el szerveződni, ma már 52-en vagyunk.
- Mit lehet tudni az alapítványról? Úgy tudom, hogy felvételi is van nálatok.
- Négy kórházban működünk Budapesten. Már több, mint ezerszer voltunk a kórházakban és rengeteg gyerekhez eljutottunk. Nyitottak vagyunk, minden félévben bővülünk. A csapat dinamikusan változik, vannak, akik elmennek külföldre tanulni, így szüneteltetik az Amigo-létet, utána várjuk őket haza. Mindenki egyetemista a csapatban. A felvételi két fordulóból áll: van egy írásbeli – verset kell írni, képregényt rajzolni stb. Aki a csapat tagja akar lenni, annak le kell ülnie, és megmutatnia az elköteleződését azzal, hogy kitölti ezt a négy oldalas feladatlapot. Utána jön egy szóbeli forduló, ahol az a cél, hogy megismerjük a jelentkezőt, és ő is jobban megismerjen minket. Az egész lényege, hogy aki Amigo lesz, az hosszú ideig, másfél két évig is aktív tagja a csapatnak. Ez nem egy szokásos önkéntesség, ami két hétig tart.
- Hogy néz ki egy kórházi látogatás?
- Nagyon változó. Sokszor előfordul, hogy már tudjuk, kihez megyünk. A cél az, hogy ahol az egyik Amigo az előző nap abbahagyta, ott tudja másnap a másik folytatni. Nyelveket tanítunk, játszunk, kézműveskedünk. Előfordul, hogy az ember a mindennapi rutinjától lelombozódva megy be, és három óra múlva úgy jön ki a kórházból, hogy ott valami nagyon különleges történt.
- Hogyan kommunikáltok egymással? Vannak gyűlések?
- Minden hónapban van Amigo-est, évnyitó és évzáró is van, amik nagyon fontos események, de a legtöbb, mindennapi információáramlás a facebookon történik. Minden kórházi látogatás után posztolunk, ez is fontos a kommunikáció szempontjából. Ezen a felületen beszélünk meg minden háttérmunkát: az adminisztrációtól elkezdve a tananyagfejlesztésen át az adományszervezésig.
- Honnan tudtad, hogy egy alapítványt hogyan kell megszervezni? Tanultál valami hasonlót az egyetemen?
- A Mathias Corvinus Collegium szakkollégistájaként a kezdetektől megtanultam rendszerben gondolkodni. Különböző esettanulmány versenyeken megismertünk szervezeteket és azok problémáit. Mindezen kívül marketing kommunikációs gyakornok voltam a Nielsennél, utána folytattam a NESsT-nél, ami társadalmi vállalkozásokal foglalkozik. A Pannon UniFest szervezésében is benne vagyok a kezdetektől. Ezek alapján sok tapasztalatot szereztem, hogyan kell csinálni és mi az, ami jól beválik, mi az, ami elkerülendő. Fontos megemlítenem azonban, hogy a barátaimnak szintén sok tapasztalata gyűlt össze, rengeteget köszönhetek nekik.
- Mi leszel, ha nagy leszel?
- Amigo. Ugyanakkor a szervezetben most van egy fontos váltás. Elmegyek Amszterdamba 10 hónapra tanulni, mesterképzésre. A Vrije Egyetem Strategy and Organisations mesterképzésén fogok részt venni. Célom, hogy a társadalmi vállalkozásokról tanuljak, hogy hogyan lehetne a szülőknek olyan munkalehetőséget biztosítani, ami a kórházban végezhető, és különböző képzettségű édesanyáknak munkát tud adni, ugyanakkor nem egy újabb stressz faktor. A mesterképzésen igyekszem a külföldi tapasztalatokat összegyűjteni és hazahozni.
- A La femme 50 tehetséges magyar fiatal programjába is bekerültél. Hol tart most ez a folyamat?
- Büszke vagyok, hogy Veszprémet tudom itt képviselni. Kaptam egy mentort, Horváth-Magyary Nóra személyében, aki a K&H Bank kommunikációs igazgatója. Ő abban tud nekem segíteni, hogyan tudom az utódokat kiválasztani a legjobban szakmailag és emberileg, ugyanakkor felkészít a buktatókra is. Nagyon érdekes, hogy az egész programban hirtelen annyi mindent kaptunk, például rengeteg média megjelenésünk volt. Nagyon jó dolgokat hozott magával az alapítvány. Mindenki segíteni szeretne. Jó, hogy meghallanak minket ebben a zajban.