Az egybegyűlteket dr. Dávid Gyula főigazgató és Némedi Lajos alpolgármester köszöntötte, aki beszédében az egészség megőrzésére és az urológiai terület fontosságát hangsúlyozva, egyben ígéretet téve arra is, politikusként igyekszik az ülő munka veszélyeinek kitett társai figyelmét is felhívni.
A konferenciára meghívást kapott Buzogány István, a Magyar Urológus Társaság elnöke is, aki kiemelte: 50 év egy urológiai osztály életében igenis sok idő, Veszprém pedig a Nyugat-Dunántúl fellegvárának tekinthető az orvoslás e területét illetően. „Amikor én betöltöttem az 50. születésnapomat, azt mondták, most már a rosszabbik 50 év van hátra. A veszprémi osztály esetében viszont remélem, nem ez lesz igaz, s azt is, hogy még többször 50 évet fog megélni” – fejezte ki jókívánságait.
Az urológia jelenéről és múltjáról dr. Gécs Sándor jelenlegi osztályvezető számolt be, megemlítve az egykori kedves kollégákat, a korábbi körülményeket és a legfontosabb fejlesztéseket is. A városban először 1959-ben merült fel a gondolat, hogy urológiai osztályt létesítsenek, amelyet végül Megyeri István főorvos vezetésével sikerült megvalósítani. Ekkor ugyan még nem volt meg a befogadó épület, de 1964-ben már felvették az első szakorvosokat. Egy évvel később aztán az A épületet is átadták, majd 67-ben ennek földszintjén, 40 ággyal megkezdte működését az urológia, ahol aztán egészen 95-ig dolgoztak.
Az orvosokat nehéz körülmények vették körül, de folyamatosan bővült az állomány létszáma, az eljárások közül pedig már több akkor is nagyon modernnek számított. 1987-ben a gyermekurológiai rendelés is megkezdte működését, a következő években pedig számos átütő műtéti eljárást sikerült meghonosítani főleg a vesekövek eltávolításával kapcsolatban.
Az osztály 1995-ös átköltözése után a gyermekurológia aztán elvált, s bár 2007-ben meglehetősen lecsökkent a korábbi nagyszámú állomány – jelenleg 20 ágy működik több mint 80%-os kihasználtsággal, valamint 8 orvos dolgozik az osztályon –, tudományos tevékenységben, műszerezettségben nem csökkent a színvonal. S a legfontosabb, a kollégák továbbra is a lehető legjobb tudásuk szerint, a lehető legjobb feltételeket biztosítva igyekeznek dolgozni, amelyet az is fémjelez, hogy eddig heten kaptak Csolnoky-díjat. „Elődeink kitaposták nekünk az utat, amiért nem lehetünk elég hálásak, az ő példájuk, hitük, kitartásuk pedig nekünk is erőt ad – fogalmazott dr. Gécs Sándor. – Hiszen ahogy gróf Széchenyi István mondta: Csak a múlt megbecsülésén épülhet fel a jelen.”
Az emlékülés részeként a jelenlévők több témába vágó előadást is meghallgathattak, valamint egy tréfás műsorral készültek a Petőfi Színház színészei is, akik korábban az osztály támogatásában is jeleskedtek már.