Október 29-én, vasárnap hajnalban állítjuk vissza óráinkat 3-ról 2-re, véget ér tehát a nyári időszámítás. A MAVIR becslései szerint évente egy közepes méretű város teljes felhasználásának megfelelő villamos energiát takarít meg az ország a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával.
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, mellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítjuk az adott időzóna idejéhez képest. A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térünk vissza. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Az óraátállítás haszna ugyanokkor a környezetvédelem területén is megmutatkozik: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.
A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.
Az ország villamosenergia-megtakarítása a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, ősszel nem,
mértéke pedig a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik, kb. szeptember végéig.
A MÁV tájékoztatása szerint a vasárnap éjjel kettő és három óra között induló vonatok a kiindulási állomásukon, az úton lévő járatok pedig azon az állomáson térnek át a téli időszámítás szerinti közlekedésre, ahol éppen tartózkodnak. Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint az óraátállítás. A Lőkösházáról Budapesten át Bécsig közlekedő Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösháza és Békéscsaba között a nyári időszámítás szerint halad, viszont Békéscsabáról már a téli időszámítás szerinti 2.20-kor indul el. A másik Dacia gyorsvonat Lőkösházáig nyári időszámítás szerint közlekedik, majd Lőkösházáról már a téli időszámítás szerint, 2.25-kor megy tovább.
A belföldi járatok közül, a Debrecenből 2.36-kor a Nyugati pályaudvarra, a Szolnokról 2.58-kor a Keletibe, a Lajosmizséről 2.45-kor a Nyugatiba, a Kiskunhalasról 2.35-kor Kőbánya-Kispestre, továbbá a Debrecenből 2.20-kor Nagykerekire induló vonat a teljes útvonalon a téli időszámítás szerinti indulási időpontok alapján halad.
A webbeteg.hu szerint a biológiai óránk megzavarása néhány napig okozhat kellemetlenségeket. "Van, akinek négy napra, míg másoknak (bár nagyon ritkán) 14 napra van szükségük. Eddig tudományosan nem bizonyították, hogy a tavaszi és őszi óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, és szakértők szerint ez valószínűtlen is, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket."
"A téli időszámításra való átállás miatt sokan korábban kelnek reggel, és este hamarabb fáradtnak érzik magukat. Mivel minden ember más és más, erre is különbözőképpen reagálunk. Az egyéni különbségek mellett, a csecsemők, a gyerekek és az idősek sokkal érzékenyebbek, szervezetük nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek."
"[Az] adatokból világosan látszik, hogy az óraátállítás után átmenetileg lassul a közlekedés, két százalékkal több baleset fordul elő az utakon, és nagyobb dugók keletkeznek" - nyilatkozta pár éve az Origónak Szvétek Ferenc, a forgalmi adatok elemzésével foglalkozó Best Way Traffic szakértője.