Kovácsbemutató
és lópatkolás a skanzen étteremben – május 1.
Május
elseje a népszokások szerint a májusfa állításával kezdődik, mely szokásnak az
eredetére több verzió létezik. Nos, ezt a hagyományt, melyet már Tihanyban is
szinte elfeledtek, most felelevenítik, felállítják a májusfát, melyet csak a hó
végén bontják le.
A
nap folyamán kovácsbemutatót
és lópatkolást tartanak, melybe bekapcsolódhatnak kicsik és nagyok
egyaránt. Mindig izgalmas pillanat, mikor a kovács az izzó patkót felüti a
derék paripa lábára. Füstöl, serceg a pata, de ez a lovat cseppet sem zavarja,
hiszen ez neki nem fáj. Előtte, utána kovács tart bemutatót, hogyan lehet
formázni a vörösen izzó fémet. A nap folyamán lovaskocsikázhatnak Tihanyban az
ez iránt érdeklődők. Íjászpályát is felépítenek, ahol kipróbálhatják az
érdeklődők nyilazási tudományukat. A csacsik, kecskék egész nap a gyerekek
rendelkezésére állnak, a bátrabbak felülhetnek a hátukra is.
Szegedi
tekerőlantos Tóni barátunk hortobágyi pásztorokkal közösen slambucfőzésre adta
a fejét udvarunkban, annak érdekében, hogy a derék jó népek az országnak ezen a
részén is megismerjék ennek a tipikusan hortobágyi pásztorételnek az ízét,
zamatát. A slambuc hús nélküli tésztaétel, melyet a pásztorok szalonna
felhasználásával készítettek, miközben a gulya delelt. Természetesen a
tekerőlant, a hegedű, tán még a citera is előkerül, mert nélküle még a slambuc
sem az igazi. A slambuccal egyidőben készítenek szürkemarhából pörköltet,
amolyan pásztorosat. Közben a kemencében sütünk kapros-túrós pogácsát, lekváros
buktát is. A főzés, étkezés közben természetesen pásztordalokat, népdalokat énekelnek.
Erős, öblös hangjuk csak úgy zeng majd az udvarban.
Kalácsfonás
a tihanyi skanzenudvarban – május 3.
Udvarunkban
hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg május 3-án a fonottkalács sütést. Ez
hatalmas kihívást jelent számunkra, hiszen nem mindennapi feladatra
vállalkozunk, mikor az udvarunk teljes hosszában, azaz 53 méteren fonjuk a
hagyományos, hármas fonásban a kalácsot. A programba idős asszonyokat vonunk
be, kik értik ezt a mesterséget, hisz gyerekkorukban gyakran készítettek efféle
étkeket. A kelt tésztát lovasfogat hozza szakajtókba téve, cigányzenei
kísérettel, majd az asszonyok fateknőkbe téve átgyúrják, és hurkákba
formázzák a fonáshoz. A kalácsfonás közben népdalokat énekelnek, melyet jófajta
cigányzenei kísérettel, tekerőlantos előadással egészítünk ki. Az általuk
megfont kalácsot aztán méteres darabokra vágjuk, sütőlemezekre tesszük, majd
elszállíttatjuk a közeli Balaton Pékség Kft. sütőüzemébe, Alsóörsre, ahol
kisütik, majd visszaszállítják hozzánk, hogy összerakva ismét megcsodálhassuk
az idős asszonyok munkáját. Természetesen ezután, bárki megkóstolhatja a
remekművet.
Azért,
hogy a sütés ideje alatt senki ne unatkozzon, az udvaron felállított kemencében
mi is sütünk a kalácsokból, majd azt Bözsi néni lekvárjával megkenve
megkóstolhatja a nagyérdemű közönség. Mindeközben cigányzenészeink és
tekerőlantos barátunk, Bozsó Antal csalja elő különleges hangszeréből és
torkából a hangokat. Jó hangulatú és humorú Tóni barátunk bizton elkápráztatja
Önöket.
Csendül
a nóta, perdül a tánc – május 4.
Vasárnap
délután a magyarnóta- és népdalénekeseké a szerep, akik ismert és kevésbé
ismert dalokat énekelnek. Ezen a délutánon a tihanyi néptáncosok tartanak
bemutatót, melybe a nézelődőket is bevonják. Józsi betyár is megérkezik, és
rendez ostorával egy igazi "asszonyverést". Szívesen elveri ostorával
a jelentkezőket, ami azonban cseppet sem fáj, pedig csattan az ostor suhintás
közben, de mire a derékra tekeredik, már csak szelíden öleli át a bátor
jelentkezőt. Tele van az öreg betyár mindenféle furfangos játékkal, ami némi paraszti
logikát igényel. Ezeket nagyon szeretik az emberek, mert bár egyszerűnek
tűnnek, mégsem könnyű a megoldás.
