Pósfai Mihály elnök köszöntőjében arról beszélt, miért fontos, hogy már a pályájuk elején elismerjék a fiatal kutatókat. „A mai magyar felsőoktatás és tudományos kutatás legnagyobb problémája, hogy a tehetséges fiatal kutatók elvándorolnak. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, kiszámíthatóvá és vonzóvá kellene tenni az egyetemi oktatói és kutatói pályát, ám amíg ez nem lehetséges, addig is módot kell találnunk arra, hogy kifejezzük a megbecsülésünket a sikeresen dolgozó fiatalok irányába, és megpróbáljuk rávenni őket, hogy gyökeret eresszenek a régióban és ezzel biztosítsák a tudományos kutatás folytonosságát.”
A bizottság válasza erre a VEAB Kiemelkedő Ifjú Kutatója díj, melynek nyolc éves története bizonyítja, jó helyre kerültek az elismerések: van, aki egyetemi dékán lett, sokan vezető oktatói beosztásba kerültek és mind a 28 díjazott azóta is kutat, jórészt a régióban.
Idén több mint 20 pályázó közül ismét négy fiatalember vehetett át díjat: Koók László, Molnár Andor, Seress Gábor és Szigeti Márton.
Koók László 1988-ban született. Biomérnök alapszakon, majd 2017-ben vegyészmérnök mesterszakon szerzett diplomát a Pannon Egyetem Mérnöki Karán. PhD tanulmányait a PE Vegyészmérnöki és Anyagtudományi Doktori Iskolájában kezdte idén, jelenleg megbízott kutató az egyetem Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézetében. Kutatásait a zöld energiatermelés területén, az ún. bioelektrokémiai rendszerek alkalmazásának és fejlesztésének körében végzi. Ennek gyakorlati haszna a szennyvízkezelés és a hulladékként jelentkező magas szerves anyagtartalommal bíró anyagok átalakítása elektromos energia közben. Munkáját több díjjal elismerték, publikációinak impaktfaktora több mint 43, hivatkozásai száma 54.
Molnár Andor 1986-ban született. Diplomáját a Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Karán szerezte 2009-ben állatorvos doktor, illetve vadgazda szakon. Jelenleg a keszthelyi Festetics Doktori Iskola PhD hallgatója és az Állattudományi Tanszék kutatója. Kutatásai során különböző prebiotikumok hatását vizsgálja a bélfunkciókra, bélstruktúrára csirkékben. A kidolgozott takarmányozási módszerek alternatívát jelenthetnek az antibiotikumok kiváltásában. Publikációinak impaktfaktora több mint 14, hivatkozásainak száma 22.
Seress Gábor 1983-ban született Cegléden. 2007-ben szerzett biológus diplomát ökológus szakirányon Szegeden, majd a Pannon Egyetemen PhD fokozatot kapott 2015-ben. Jelenleg a Pannon Egyetem Mérnöki Karán a Limnológia Intézeti Tanszék tudományos munkatársa. Kutatásait a viselkedésökológia területén végzi, az élőhely urbanizáció hatásait vizsgálja gyakori énekes madárfajaink szaporodási sikerére, a fiókák fejlődésére, kondíciójára, viselkedésére, valamint a városi és természetes élőhelyek madárpopulációkat szabályozó ökológiai tényezőit. Cikkeinek impaktfaktora meghaladja a 30-at, publikációnak száma több mint 170.
Szigeti Márton 1986-ban született Budapesten. A Pannon Egyetem Műszaki Kémiai Kutatóintézetének Transzlációs Glikomika kutatócsoportjában dolgozik tanszéki elnökként. 2014-ben szerzett környezetmérnök diplomát a Pannon Egyetemen, majd a Debreceni Egyetemen kezdett PhD tanulmányokat. Analitikai módszerek fejlesztésével foglalkozik glikánok kapilláris elektroforézissel történő vizsgálatához. A munkája során kifejlesztett módszerek segítségével a glikoproteinek elemzése és a kapott eredmények kiértékelése napok helyett akár órák alatt is elvégezhető, akár laboratóriumi robotok segítségével is. Cikkeinek impaktfaktora közel 47, munkáira 20 hivatkozást kapott.
A rendezvényen jelen volt dr. Markovszky György, a díjak mecénása is, aki megígérte: továbbra is mindent meg fog tenni a kutatók támogatása érdekében, hiszen közös célunk, hogy minél több fiatal lépjen tudományos pályára. A fő divatirányzattal szemben ez egy olyan hivatás, ami rengeteg befektetést igényel, és a tendenciák azt mutatják, hogy egyre kevesebb a fiatal tudósok száma, míg például a Távol-Keleten sokan választják ezt az utat, ami globális szinten a versenyképességünket csökkenti. A mi felelősségünk, hogy vonzóvá tegyük a pályát a fiatalok számára, hogy éltessük a tradíciókat, hiszen Magyarország nem létezhet anélkül, hogy ne csatlakozna a világ kutatói élvonalába.
Az elismerések átadása után a díjazottak rövid előadásokat tartottak kutatásaikról.