2018. június 18., hétfő
Levente névnap

A Győr ellen javított a Hoya

  • Sport
  • 2018.01.06
    15:58
  • veszpremkosar.hu
Kiköszörülte az év végén, Oroszlányban elszenvedett csorbát a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém, kosárlabdázóink dicséretesen küzdve, illetve a taktikát megvalósítva „bedarálták” a riválist: diadalnak örülhettek az NB I/B Piros csoportban.

A felek bemutatásánál Nebojsa Pavlovic kapta a legnagyobb tapsot, aki a szülőföldjéről a napokban költözött vissza a királynék városába, ráadásul a feldobás előtt emlékplakettet vehetett át Naményi Miklóstól, a klubot működtető gazdasági társaság ügyvezetőjétől, mint az előző szezon legjobb veszprémi játékosa. A bosnyák légiós „ennek megfelelően” az új összetételű és szerkezetű kezdőötös tagjaként futhatott ki a pályára, ahol Pável Dániel kezébe került a karmesteri pálca. A vendégek az előzetes ígéretükhöz híven próbálták megnehezíteni az esélyesebb második helyezett dolgát, de mert Körtélyesi Gergelyék remekül megszervezték a védelmüket, három és fél perc után kettő–kettő állt az eredményjelző-táblán. A hazaiak eztán tovább szigorítottak a hátsó alakzatukon, letámadva megzavarták a labdafelhozatalt is, mindemellett a másik palánknál az addiginál kevesebbet hibáztak (8-2). Aggodalomra nem volt ok: kisvártatva már tíz ponttal mentek (14-4), az attakjaikba ugyan csúsztak pontatlanságok, ám a megingásaikból eleinte nem származott gond – sikerült kevés ponton tartani az ellenfelet. A Rába-partiak az időkérésük után feltüzelték magukat, két triplával jelentősen faragtak a hátrányukon (16-13); ez azt jelentette, hogy a vendéglátók nem engedhettek meg maguknak ilyen-olyan könnyelműséget.

Magabiztosan nyert a Veszprém (archív fotó)Magabiztosan nyert a Veszprém (archív fotó)

A helyi kedvencek a folytatásban is nehezen találtak rá a ritmusra, némi szerencsére is szükségük volt ahhoz, hogy a képzeletbeli olló tovább nyíljon (22-15). Talán a kötelező győzelem ténye tette görcsössé a Mérész-tanítványokat, mert közelről és távolról is sokat rontottak, a kiírásban idegenben még nyeretlen kisalföldiek pedig nem csak bizakodtak, hanem tettek is érte, hogy megszakítsák a negatív sorozatukat: kihasználták, hogy a labdákat eladott legjobbjaink nem mindig értettek meg egymást a parketten (25-24). Teljesen magukra engedték a másik oldalt, viszont az ex-veszprémi Gáll Dominik és társai nem tudták átvenni a vezetést. A HOYA-mezesek a kísérleteikkel ekkortájt „szétforgácsolták a gyűrű tövét”, majd hirtelen megrázták magukat (32-26). A nézők is érezték, hogy ennél több kell, ha nem is teli torokból, de elkezdték bíztatni az övéiket, és ennek meg is lett a látszata. A nagyszünet előtt gyors kosárlabdára váltva „meglógtak”, igaz, a henger csak később indult be (37-28).

A fordulást követően éppen annyi gikszer jellemezte a csatát, mint az első félidő jelentős részét, a helyzetek kidolgozásával még nem volt baj, ám a palánk alatti befejezéseknél – a tiszta dobások elpuskázásánál – a hívek is felhördültek (41-34). Helmeczi András próbált életet lehelni a bakonyiak műsorába, majd ezután a labdát a gyűrűbe húzott Hegedűs Gergely és a kintről eredményes Kovács Soma érdemelt ki tapsot (48-35). Immáron egységesebbnek, elszántabbnak és energikusabbnak tűntek a mieink, kiváltképp a védőmunkájuk ment élményszámba, de mind több ötletesség is felfedezhető volt az előadásukban (52-37). Közben a kiállított Csaba Györgyöt végleg elveszített vetélytársnak alkalmanként az egyszerű passzokkal is meggyűlt a baja, hiszen Körtélyesiék minden bejátszásra nagyon ügyeltek (59-40). Ekkor már egyértelmű volt, hogy a hazaiak túltették magukat az oroszlányi csúcsrangadó elvesztésén, a mind ritkább kihagyásaik mellett magabiztosak voltak és tisztességgel helytálltak (61-43). Az ellennek már alig maradt keresnivalója mifelénk, az idő haladtával tompának és erőtlennek tűntek.

Mivel a záró felvonás tizenhat pontos előnyről indult, a hazaiak a kezükben érezhették a találkozót. Ha nehezen is, de Gombás Gáborék kezdtek beletörődni a sorsukba (63-49), vagyis különösebben nem kellett izgulni a végeredményt illetően. A festékből kicsit „kiszorult” Hegedűs az igazi arcát mutatta: kulcsemberré vált, elől és hátul is meghatározó szerepet osztott magára, ám a zsenialitásáról többször tanúbizonyságot tett Körtélyesi, valamint Kovács és Pavlovic is sokat tett a sikerért (72-52). A veszprémiek biztosan tartották az előnyüket, néha a publikumot is szórakoztatták, azon túl, hogy a lefújásig több támadólepattanót gyűjtöttek, mint védőt. Mérész-mester a hajrában valamennyi nevezett fiataljának szereplési lehetőséget adott, de az összesen két tucat labdát eladott győriek már nem tudtak, s valójában nem is akartak kibontakozni.

Kosárlabda NB I/B Piros csoport, 13. forduló:
HOYA-Pannon Egyetem Veszprém–Agrofeed Széchenyi Egyetem Győri KC 83-61 (19-15, 20-15, 24-17, 20-14)
Veszprém, 400 néző. Vezette: Esztergályos, dr. Magyari, Földesi.
Veszprém: Pável, Kovács 13/6, Hegedűs 17/6, Pavlovic 17, Körtélyesi 14/3. Csere: Helmeczi 10, Schéda 7/6, Lógár 5, Bodó, Simon M., Bagó, Schmitz. Vezetőedző: Mérész Csaba.
Győr: Ruják 6/3, Gáll 12/3, Csaba 9, Horváth 2, Nárai 14. Csere: Gombás 12, Kámán 3, Nagy 3/3, Varga, Telek. Vezetőedző: Bukics Zsolt.

Edzői értékelés

Mérész Csaba: – Ma igazi csapatként funkcionáltunk, sok más mellett ezért is jár gratuláció a srácoknak. Úgy vélem, hogy támadásban és védekezésben is jó teljesítményt nyújtottunk.