Új belföldi kommunikációs kampányt indított a téli kikapcsolódás, az egészségturizmus és a gyógyvíz népszerűsítésére a Magyar Turisztikai Ügynökség január közepén. Az egy hónapon át tartó akcióhoz eddig több mint 200 szálláshely és fürdő csatlakozott speciális ajánlatokkal – jelentette be nemrég Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója.
Az Ecoport magazin tavaly nagyinterjút is készített Guller Zoltánnal arról, hogy miként lett a Magyar Turizmus Zrt.-ből Magyar Turisztikai ügynökség, és „vált közigazgatási béklyóból piaci szereplővé”.
Igyekeznek átvenni a jó gyakorlatokat külföldről, „a viszonyítási alap elsősorban Ausztria és Csehország, míg Budapest esetében Bécs. Figyeljük a külföldi turisztikai ügynökségek felépítését, és igyekszünk átvenni jó európai gyakorlatokat, ezek alapján dolgozunk, persze anélkül, hogy egyszerűen lemásolnánk másokat”- mondta tavaly a magazinnak.
Ecoport - A KONKURENSÜNK NEM AZ ELLENSÉGÜNK
Emellett legalább négy további tényezőt tudok felsorolni, amelyek az átalakítást indokolták. Az első tényező a következő: a gazdasági válság beütését követően a turizmus viszonylag hamar talpra állt, 2011-ben már meg is haladta a válság előtti szintet, mára pedig a szálláshelyek árbevétele 2010-hez képest a duplájára nőtt.
Míg három évvel ezelőtt a média büdzsé csupán a 7%-át fordították online tevékenységre, tavaly már a marketingköltéseik 50%-a itt történt. Ebbe az elképzelésbe illeszkedik az új kampány is, mely egy-egy desztináció főbb egészségturisztikai kínálatát, legismertebb gyógyvizeit és fürdőit mutatja be, emellett felhívja a figyelmet az ilyenkor elérhető kulturális élményekre, például a farsangi hagyományokra, emellett aktív kikapcsolódási lehetőségeket is ajánl az utazóknak.
„Azt szeretnénk elérni, hogy télen is merjünk útra kelni, hiszen Magyarország minden évszakban izgalmas és tartalmas lehetőségeket kínál a pihenésre, a feltöltődésre és a kikapcsolódásra. Igaz ez a téli időszakra is” – nyilatkozta a téli kampány kapcsán Guller Zoltán.
Hozzátette, óriásplakátokon, tv-hirdetésekkel és rádiós spotokkal is népszerűsítik a lehetőségeket. Elmondta, a belföldi turizmus folyamatosan és dinamikusan nőtt az elmúlt hét évben, 2010-hez képest tavaly már megkétszereződött az utazások száma. Úgy vélte, több régióban is sikerült a szezonalitást csökkenteni, de még nem érték el azt, hogy az emberek az egész évet alkalmasnak találják a kikapcsolódásra.
A téli kampányban az MTÜ együttműködik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével (MSZÉSZ) és a Magyar Fürdőszövetséggel (MFSZ), a kampány bemutatja egy-egy úti cél egészségturisztikai kínálatát, legismertebb gyógyvizeit és fürdőit, felhívja a figyelmet az elérhető kulturális élményekre, például a farsangi hagyományokra.
Az MTÜ a partnerek listáját a www.hellomagyarorszag.hu oldalon tette közzé, mely szerint Veszprémet és a Balaton környékét is ajánlják nordic walkingozásra és téli kenuzásra.
Az nem meglepő, hogy az ajánlatok között az eplényi sípálya, Hévíz tó és Kehidakustány is szerepel, ám az inkább, hogy olyan kevésbé ismert téli programok közül is választhatunk, mint a kenutúra a Hévizi-patakon, vagy Keszhelyi-hegységben való nordic walkingozás a Kányavári-szigeten. A válogatás a a Balaton-felvidéki Nemzeti Park télen szervezett természetismereti programjairól is ír, de említi a Bakony-Balaton Geopark gazdag földtani örökségét bemutató geotúrákat is.
Keszthelyen a Festetics kastélyt ajánlják, Veszprémről pedig mint a minden évszakban felkeresendő desztinációról írnak: „sétáljanak végig az az ódon macskaköves utcákon, adózzanak a boldoggá avatott királyné emlékének az ereklyéjét őrző Szent Mihály-székesegyházban, kukkantsanak be a reprezentatív püspöki épületek kapuin – az út végén a városra nyíló kivételes panoráma lesz a jutalmuk.”
A honlap kiemeli azt is, hogy a Balatonon nincs vége a szezonnak nyáron, hisz számos borvendéglő, és kreatív konyhát vivő vendéglátóegységgel csalogatja a turistákat.
Guller az Ecoport magazinnak tavaly azt is elmondta, Veszprémet szándékosan csatolták a balatoni térséghez: szerették volna, hogy egy régi patinás város szolgáltatásai is helyet kapjanak a balatoni turizmusban. Gondolkodtak a Bakony bevonásán is, „de azt is szem előtt kell tartani, hogy egy Balatonhoz érkező turista körülbelül 50 km-t hajlandó megtenni.” Lazán, de ide kapcsolódik egyébként, hogy a 2023-as EKF pályázatra sem véletlen, hogy Veszprém a balatoni térséggel együtt pályázik.
Arról pedig, hogy Veszprém most már hivatalosan is a Balaton turisztikai fejlesztési térségéhez tartozik, nemrég beszélgettünk Veszprémi Turisztikai Nonprofit Kft., valamint a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetőjével.
Veszprém most már hivatalosan is a Balaton turisztikai fejlesztési térségéhez tartozik - vehir.hu
forrás: képek: veszpreminfo.hu, SzeretlekBalaton, itthon.hu, bfnp.hu Bérczi Beátával, a Veszprémi Turisztikai Nonprofit Kft., valamint Sigmond Eszterrel, a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy mi várható 2018-ban a turizmusban az országban, valamint Veszprémben. BÉRCZI BEÁTA Mi várható 2018-ban a turizmusban az országban és Veszprémben?
