– Az Európa Kulturális Fővárosa program nem egy városmarketing pályázat, hanem egy közösségfejlesztési lehetőség - fogalmazott Porga Gyula polgármester.
Szeretnénk tanulni Európától, és olyan megoldásokat találni, amik például szolgálhatnak Európának.
Veszprém azon problémái, amiket kulturális eszközökkel kíván megoldani, nem specifikusak, Európa más városaiban is előfordulnak – jelezte a polgármester, miután köszönetet mondott a pályázat összeállításában résztvevők munkáját és ötleteit. Mint mondta, a pályázatban nagy hangsúlyt kapott az együttműködés, abban próbálunk különlegesek lenni, hogy Veszprém városa nem egyedül, hanem a térséggel együtt kívánja elérni céljait, és a zsűri ezt a törekvést méltányolta is.
A szövetséghez elsők között csatlakozott a Balatoni Kör, helyben a Pannon Egyetem és a Veszprémi Érsekség is segítette a város munkáját. A stratégiai munkacsoportba bevontak olyan, erős veszprémi kötődéssel jelentkező szakembereket is, akik ugyanakkor kívülről látják városunkat.
A polgármester hangsúlyozta: a programot sikerült a politika fölé emelni, olyan politikai konszenzus alakult ki, amely révén a szakemberek szabad kezet kaphattak munkájuk elvégzéséhez. A pályázatot három megye önkormányzata: Zala, Somogy és Veszprém megye is támogatta.
Miklósa Erika operaénekes, a pályázat nagykövete örömét fejezte ki a pályázat sikere miatt, mint mondta, a kezdettől fogva biztos volt Veszprém sikerében, és bízik a végső győzelemben is.
– Rég láttam már ennyire felkészült csapatot – dicsérte az anyag mögött álló szakembergárdát.
A pályázatban megjelenő kulturális programot a Művészeti Tanács állította össze, melynek elnöke Mészáros Zoltán. A pályázati anyagot a HÉTFA Kutatócsoport készítette el.
Mészáros Zoltán kifejtette: kezdetben ugyan szkeptikus volt a programmal kapcsolatban, a tapasztalatai alapján Veszprémnek jó esélyei vannak a győzelemre, elsősorban azért is, mert az eredményeket hosszas vitákkal alapozták meg. Kérdéses volt, hogy lehet egy ennyire sokszínű régióval együttműködni, hogyan lehetünk többek együtt, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes volt ebben az irányban elindulni.
A pályázati anyagot Mike Friderika (HÉTFA kutatóközpont) mutatta be a sajtónak.
A pályázat fő gondolata, hogy túllépjünk saját határainkon: legyőzzük a közönyösséget és kishitűséget, megszabaduljunk a könnyen megalkuvó hozzáállástól, megszüntessük Veszprém és a régió különállását.
A projekt célja nem az, hogy fesztiválokkal töltsük meg a naptárat, hanem hogy közösségépítő eszközökkel erősítsük Veszprémet. Cél, hogy egész éves pezsgést hozzunk Veszprémbe, a fiatalok számára vonzó várost teremtsünk, megtanuljunk új közösségeket építeni.
"Nem szeretnénk több poros és üres kedd estét!"
A kérdés, hogyan tudjuk a város jövőjét alakítani a kultúra és a kreativitás eszközeivel; hogyan tudjuk a kapacitásainkat a régióéval egyesíteni; hogyan lehet a kisvárosokra és falvakra alkalmazható válaszokat találni a létező problémákra; hogyan tudjuk a kiüresedő falvak negatív tendenciáját megállítani? Az Európa Kulturális Fővárosa projekt nemcsak turistacsalogató, hanem az itt élők életének átalakításáról és fejlesztéséről is szól.
Az elkészítendő második körös pályázati dokumentációnak a második negyedév végéig kell elkészülnie, a zsűri pedig személyesen is ellátogat a három talpon maradt városba, és a tervek szerint még ebben az évben megszületik a végső döntés is Európa 2023-as kulturális fővárosáról.