2021. október 24.
//
Salamon névnap

Jön az új kétszázas! / Nem lesz ismeretlen az új érme

2009. június 2. 7:43
Pénzcentrum
Két hét múlva már az egész ország az új kétszázas érmék lázában ég majd. A fizetőeszköz különlegessége, hogy a népakarat választotta ki.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2008. június 23-án döntött úgy, hogy 2009-ben a kétszáz forintos bankjegyet érmével váltja fel.

A tavalyi döntésben szerepelt az is, hogy az új érmén a jegybank olyan jelképet kívánt szerepeltetni, amely a magyar numizmatikai hagyományokba illeszkedve méltó módon képviseli az országot, és amely mögött szakmai és lakossági támogatás áll.

 

még idén búcsúzunk tőle...

A döntés után a jegybank tovább folytatta a párbeszédet: szakmai és civil szervezeteket vont be a 200-as érme műszaki paraméterei (az érme anyaga, alakja, mérete) kialakításának folyamatába. Ezt követően októberben internetes szavazást indítottak, így a legtöbb szavazatot elnyert érmekép lett az, amelyet nagyjából két hét múlva a kétszázas érmén láthatunk majd.

 

Az MNB szakmai szervezetek (például az automatákat működtető szervezetek, vakok és gyengénlátók képviselete, pénzfeldolgozók) bevonásával egyeztette a kibocsátandó érme technikai jellemzőit, és elismert szakértőkkel (akadémikusokkal, egyetemi tanárokkal) véleményeztette azokat a képeket, motívumokat, amelyeket szavazásra bocsátottak.
A Nemzeti Bank döntése alapján a 200 forintos érme bimetál, azaz két eltérő, kívül sárga, belül ezüstszínű fém ötvözetéből készül. A külső (sárga) gyűrű összetevője: réz 75%, cink 21%, nikkel 4%. Ugyanebből az ötvözetből készülnek 5 és 20 forintosaink is. Az érme átmérője 28,3 mm, súlya 9,0 gramm, peremvastagsága 2,0 mm, peremén a látáskorlátozottak számára a megkülönböztetést megkönnyítő recézés is van. Egy érme előállítása harminckét forintba kerül, ebből huszonkettő az alapanyag, tíz forint a megmunkálás költsége.

 

A 200 forintos érme előlapjának megjelenésével kapcsolatosan több témában készültek látványtervek. A két héten át tartó szavazáson a lakosság tetszését leginkább a Lánchíd (52%) nyerte el, megelőzve a fehér gólyát (18%) és a tavaly átadott Megyeri-hidat (13%). Negyedik lett a fakopáncs (8%), utolsó előtti a cifra kankalin (6%), a sort a kövér daravirág (3%) zárta. A forint történetében először fordul elő, hogy egy pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik majd.
Május elején kezdődött meg a kétszázas érme tömeges gyártása. A kétféle fémből álló érméből év végéig 71 millió készül, ebből több mint 15,5 millió darabot már le is gyártott a Magyar Pénzverő Zrt.
Az érme 2009. június 15-én kerül forgalomba, a kétszáz forintos bankjegy pedig 2009. november 15-éig még törvényes fizetőeszköz marad.
A papírpénzről érmére váltás hátterében elsősorban a nemzetgazdasági megtakarítás áll. A papír 200-assal jóval gyakrabban fizetünk, mint a nagyobb értékű bankjegyekkel, emiatt sokkal hamarabb el is használódik: élettartama alig két év (a nagyobb címletek akár 5-7 évig is bírják), újragyártása pedig rendkívül költséges.
Ugyanakkor az MNB-nek nem titkolt célja, hogy a lakosság hozzászokjon a magasabb értékű érmék használatához. Ez az euróbevezetés után lesz csak igazán fontos, hiszen az unióban rendkívül elterjedt egy- és a kéteurós érmék jelenleg 285 és 570 forintot érnek.

 

vehir.hu

További cikkek

A néplélek vezette a magyarokat ‘56-ban
A néplélek vezette a magyarokat ‘56-ban
A Megyeház téren rendezték meg az önkormányzat központi ünnepségét október 23-án, melynek szónoka Ovádi Péter parlamenti képviselő volt.
Orbán: arra a napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk, kik is vagyunk valójában
Orbán: arra a napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk, kik is vagyunk valójában
Arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk, kik is vagyunk valójában - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében.
Gyulafirátóton lelőtt katona emléke előtt hajtottak fejet
Gyulafirátóton lelőtt katona emléke előtt hajtottak fejet
Az ismeretlen katona sírjánál emlékeztek 1956 áldozataira Gyulafirátóton.
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján szombat délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
12 nap, ami megrengette a Szovjetuniót
12 nap, ami megrengette a Szovjetuniót
A kistelepüléseken is 1956. október 23-ra emlékeznek. Hajmáskéren Ovádi Péter országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta: a forradalom rövid 12 napja alatt megváltoztatta az egész nemzet és Európa szemléletét az idegen zsarnoki hatalmakkal szemben.